Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

474 Rákóczi László A szerzők a Vaskapu Vízlépcsőrendszer számos hidrológiai és környezeti hatása közül a felső böge feltöltődésének vizsgálatára fordították figyelmüket. Az 1972-1997 közötti felmérések és mintavételek alapján megállapították, hogy a feliszapolódás mértéke a legnagyobb a Duna 970 és 1003 fkm szelvényei között Donji Milanovac városa közelében (a Kazán-szoros feletti kiszélesedő mederben, nagyjából a Trajanus- és a Széchenyi-emléktábla között). A legtöbb hordalék a volt hullámtereken rakódott le. Az említett szakasz medertérfogata eredeti állapotban 16210" ni' volt és ezt a duzzasztás 767-10" m'-re emelte. A számítások szerint 600-10" m' feltöltődésig a mederszakasz eredeti térfogata nem változik. Az üzembe helyezés utáni első 25 évben ennek a határértéknek a felét érte el a tározó feliszapolódása. Tapasztalati összefüggések segítségével becsülték a feltöltődés várható ütemét. Eszerint 2070 körül áll majd elő a 600 • 10" m' térfogatú feltöltődés. Ezt követően megvizsgálták, hogy Galambóc (1042 fkm) felett mennyire csökken az árvízi biztonság, ahol a tározót határoló árvédelmi töltések koronaszintje 0,9-1,5 m-rel magasabb a mértékadó árvízszintnél. Kiderült, hogy a csökkenés már jelenleg is 1 m körüli és a következő 10 évben teljesen eltűnhet a töltések nyújtotta árvízi biztonság. A közeljövőben 1D, Donji Milanovac környezetében 2D, esetleg 3D numerikus modellek segítségével tervezik pontosítani az előrejelzéseket. Az üledékminták kémiai elemzésével megállapították az üledékszemcsékre tapadva bejutott legfontosabb táp- és szennyező anyagok mennyiségét, valamint hossz és mélység szerinti eloszlásukat a lerakódott anyagban. A mellékfolyók betorkollási szelvényeit, továbbá a Vaskapu I. és II. vízlépcsők duzzasztótereit figyelembe véve szakaszolták a magyar és a bolgár határ közé eső Duna-szakaszt és becsülték a külföldről érkező, valamint a Szerbia és Montenegro területéről eredő lebegtetett hordalék évi mennyiségét. Ezzel kapcsolatban kísérletet tettek a tározóterekbe jutott kémiai szennyező elemek származási helyének becslésére is. Az előadás végül javasolta a hordalék keletkezésére, szállítására, lerakódására vonatkozó, ám jelenleg az egyes dunamenti országokban elszigetelten folyó kutatások összehangolt végzését, kiterjesztve a Duna teljes vízgyűjtőjére. 2.3. Hordalék keletkezés/lerakódás síkvidéken és folyótorkolatokban A 3. témacsoport keretében elhangzott előadások - a Sárga Folyó alsó szakaszának és torkolatának hordalékmozgási kérdéseivel; - a víztározók felújításával kapcsolatos környezeti problémákkal; - a velencei lagúnák megmentésének hordalék vonatkozásaival; - az óceánok folyami hordalék eredetű terhelésével, valamint - a ScdNet fenntartható hordalékgazdálkodásra vonatkozó elképzeléseivel foglalkoztak. Utóbbi hazai szempontból is kissé részletesebb ismertetést érdemel J. Brils és szerzőtársai (Hollandia): Fenntartható hordalékgazdálkodás, ahogy a SedNet látja című előadása. A SedNet betűszó az European Sediment Research Network (Európai Hordalék-kutatási Hálózat) szervezet nevéből ered. Létrehozásának kettős célja volt: szorosabbá tenni a kapcsolatot a vízügyi hordalékkutatók között, és közelebb hozni egymáshoz a hordalékkal, illetve hordalékgazdálkodással vízügyi, környezeti