Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

472 Rákóczi László 2.1. Nagykiterjedésű és hosszúidejű folyamatok Az 1. témacsoport keretében előadások hangzottak el - a zátonyképződés és vándorlás, valamint a szabadon meanderező folyók helyszínrajzi alakulása terén a Genovai Egyetem Környezeti Mérnöki Tanszékén a közelmúltban végzett elméleti és kísérleti vizsgálatok eredményeiről; -egy dél-afrikai szabályozatlan folyón folytatott mederalakulási és hordalékgazdálkodási helyszíni tanulmányokról; - a Nílus folyó mederalakulásáról az asszuáni gát megépítése előtt és után; -angliai folyók hullámterein természetes radioizotópokkal végzett hordalék lerakodási kutatások eredményeiről. Hazai (elsősorban tiszai) szempontból legérdekesebbnek D. E. Walling (Anglia): Folyók hullámterei, mint hordalék lerakóhelyek előadása bizonyult. A hullámterek feltöltődése kiemelkedő árvízvédelmi és környezeti hatásai miatt világszerte egyre növekvő érdeklődést vált ki, a folyamat előrehaladási ütemének hely és idő szerinti meghatározása azonban a helyszínen pontatlan és nehézségekbe ütközik. A szerző a zavartalan üledékminták vételén és a hazánkban is alkalmazott Cs-137 és a Pb-210 környezeti izotópok mérésén alapuló vizsgálatok eredményeit mutatta be 21 angliai folyó példáján. A két eltérő eredetű és felezési idejű izotóp aktivitásának mélységbeli változásából az elmúlt 33 év, illetve 100 év alatt végbement feltöltődés évi ütemét számították ki. Annak érdekében, hogy a légkörből lerakódott izotópmennyiség „háttér"akivitását figyelembe vehessék, a vizsgálatokhoz nemcsak a hullámtéri üledékből, hanem a szomszédos magasabban fekvő, tehát árvíz által el nem öntött területről is vettek zavartalan magmintákat. A rövidebb és a hosszabb idejű feltöltődési ütem összehasonlításából megállapították annak növekvő, vagy csökkenő jellegét, amennyiben azok több mint 10%-kal különböztek egymástól. A Cs-137 mérések 0,04 és 1,22 g/cnv.év között változó eredményeit 1 g/cm"' térfogatsúly feltételezésével számították át rétegvastagsággá: 0,4-12 mm/év-re. Úgy találták, hogy a magasabb értékek a hegyekben eredő folyók hullámterének feltöltődésére jellemzőek, az alacsonyabbak pedig a domb-és síkvidékiekére. Elegendő számú minta elemzési eredményei lehetőséget adtak 3D numerikus modellek kifejlesztésére, kalibrálására és validálására. Az adott hullámtéren évente lerakódó hordaléktömeg és a folyó évi lebegtetett hordalékszállításának összegeként számítják a folyóba évente jutó teljes hordaléktömeget és a lerakódást az utóbbi %-ában fejezik ki. 2.2. Hordalék keletkezés/lerakódás hegy- és dombvidéken A 2. témacsojwrtban elhangzott előadások - az előbbi izotópos mérési módszer magas hegységi alkalmazásával; - svájci hegyi tavak feltöltődésével; - a Mississippi alsó szakaszán észlelt hordalékszállítási és mederalakulási folyamatok numerikus modellezésével és - két dunai problémával foglalkoztak.