Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Nagy L.: Differenciált védelmi szintek az árvízvédelemben

444 Rákóczi László Az árvízvédelmi biztonság megfogalmazásánál két jelentős szempontot lehet figyelembe venni: - Az öblözetben élők számát, valamint - A biztonság vetítési alapja az öblözet gazdasági fejlettsége, amit két módon jellemezhetünk a védett gazdasági érték, vagy az elöntésből keletkező becsült kár alapján. 4.1. Védett lakosság száma Magyarországon az öblözetben élők száma jól meghatározható a települések lakóinak száma alapján a tízévenkénti cenzusok szerint. Az öblözetek 20%-nál (30 öblözetnél) a védvonalak település belterületét nem védik, a legnépesebb öblözetben pedig a lakosok száma meghaladja a 170 ezret. Az öblözetben élők száma tehát széles határok között mozog, ami jó lehetőséget ad a differenciálásra. Az öblözetek 4%-ban lakik az ártéren élők közel 40%-a (II. táblázat) és 14%-ban az ártéri lakosság У-t-e. Jogos igény a lakosság számának nagyságához igazítani a biztonság mértékét, vagyis nagyobb ártéren éléi lélekszám = magasabb biztonság. Az öblözetekben élő lakosság számának eloszlását mutatja a 2. ábra. Jól azonosítható, hogy a jelenleg 1000 éves visszatérési idővel jellemzett öblözeteknél nagyobb lélekszámú öblözet is van. A 100 éves visszatérési időn a 2.95, a 2.50 és az 1.49 számú öblözeteknél javasolt első sorban változtatni. Ezen öblözeteknél az 500 éves visszatérési idő alkalmazása sem látszik indokolatlannak (.?. ábra). Lakosság (fö) .?. ábra. Az öblözetben élő lakosság és a visszatérési idő Figure 3. Population of flood-basins and the flood return periods Bild 3: Die Anzahl der im Fluteinzugsgebiet lebenden Bewohner und die Jährlichkeit рис. 3 Число населения в защищенных пойменных участках и время повторения