Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: A vízvagyon állapotának változása a XX. században

410 Orlóci I. -Szesztay К. rekreációs szolgáltatásokkal, valamint az élet- és vagyonbiztonságot megteremtő vízkárelhárítással kell foglalkozni. Mindkét feladatkörre általánosan jellemző az állam differenciált, de nagymértékű és gyors „kivonulása", sajnos úgy, hogy többnyire felkészületlen polgárokra és helyi közösségekre bízza igényeik kielégítését. A területenként, tájanként igen eltérő vízgazdálkodási feltételek miatt ez a folyamat jelentős egészségügyi és gazdasági differenciálódáshoz, helyenként (máris tapasztalható) számottevő társadalmi feszültségekhez vezethet. Az egyes nyugat-európai kezdeményezésekre megkezdett privatizálás ma már azokban az országokban sem okoz sikerélményt, ahonnan a példamutatás származik. Különös figyelmet érdemel a vízellátási és csatornázási szolgáltatásoknak az elkülönültsége. Ennek következménye többek között az, hogy a csatornahasználati díj lényegében büntetés, amit a rendszerető (az erre kényszerített) polgár azért fizet, mert szennyvizét nem szabálytalanul helyezi cl. A legsürgetőbb feladat a víz és csatorna (illetve szennyvíz-elhelyezési) szolgáltatások egységes és gazdaságilag a víztakarékosságra, valamint a vizek védelmére ösztönző rendszer kialakítása. A vizek rekreációs hasznosítása teljesen rendezetlen. Bonyodalmak sorát keltik a gyors haszonra törő egyéni vállalkozások, és erőtlenek a közösségi kezdeményezések. Közben a szennyezések miatt a lehetőségek csökkenek, az értékek pusztulnak. Az ország árvízi és belvízi veszélyeztetésének, valamint az aszály sokrétű következményeinek gazdaságpolitikai megítélése „konjunkturális". Ha bekövetkezik a kár, akkor nagy a kapkodás (mint az ezredfordulót közvetlenül megelőző és követő években is), egyébként pedig eluralkodik a maradék-elv alkalmazása, jelesül, ha marad még pénz, akkor erre a feladatra is jut. Tudomásul kell venni, hogy ezeknél a lényegében közszolgálati feladatoknál az ad lioc intézkedéseknek általában több a kára, mint a baszna (magasak a költségeik, bizonytalan a hatékonyságuk, és csökkentik a tervszerű fejlesztés forrásait). Különösen rendezetlen ma a helyi jelentőségű veszélyek elhárítása; az önkormányzatok erőtlenek, a társulatok működési feltételei pedig bizonytalanok. * Mindkét nagy feladatkör ellátását illetően súlyos veszteség a két évszázados tapasztalatokkal formálódott vízgazdálkodási társulási intézmény sor\>adása. A vidék fejlesztésének szükségszerű feltétele a vizek rendezése, a vízkárok elhárítása, és sokféle hasznaik közösségi érdekű kiaknázása. Ennek a feladatnak az ellátására mind társadalmi és gazdasági, mind pedig szakmai szempontból - legmegfelelőbbnek az érdekeltek - saját önkormányzattal és gazdálkodási joggal bíró - társulása bizonyult. A társulatok felélesztése sürgető feladat. 2.43. A nemzetközi együttműködések fejlesztése. E témakörben kétfélék és kétirányú intézkedést kívánnak a feladatok. Az egyik a nemzetközi szervezetekben való magyar részvétel kérdése, a másik pedig a közös vízgyűjtőn lévő országokkal történő együttműködés. Mind az általános ismertségünk és értékelésünk, mind pedig közvetlenül az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk vonatkozásában számottevő jelentőségű a magyar szakemberek tisztségviselése a nemzetközi szervezetekben. Indokolt arra törekedni, hogy a nemzetközi műszaki és tudományos szervezetekben ismét legyenek magyar jelöltek a vezető tisztségek betöltésére. Ez az út egyenesen vezethet az Európai Unió fontos pozícióihoz is.