Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: A vízvagyon állapotának változása a XX. században

400 Orlóci l.-Szesztay К. ugyanis, hogy hiányoznak az ökológiai szempontok érvényesítésére alkalmas vízi-műszaki kritériumok. Ezek hiányát csak esetlegesen és korlátozottan pótolják a környezetvédelmi normatívák. Az egységes, társadalmi értékrendszer hiánya nagymértékben oka a vízgazdálkodás konjukturáiis fejlődésének (pl. árvízvédelem) éppenúgy, mint természetes vízföldrajzi adottságaink (pl. vízi utak stb.) kihasználatlanságának. 2.23. Az integrált vízgazdálkodás indítékai és feltételei. A vízgazdálkodás hiányosságaiból fakadó társadalmi és gazdasági konfliktusok rendkívül szerteágazóak, végső okuk azonban közös: nevezetesen a vizek természeti egységének és a vízgazdálkodás társadalmi megosztottságának ellentmondása. Az ágazati és intézményi megosztottságban végzett vízgazdálkodás konfliktusait három főbb csoportba célszerű sorolni. Az első csoportba azok a konfliktusok tartoznak, amelyekben az érdekütközéseket az intézményi rendszer tagoltsága, vagy működésének hiányosságai és alacsony hatásfoka okozza. Második csoportba a természeti környezethez való kapcsolódás hiányosságaiból, illetve az össztársadalmi szempontból (egyoldalú, részérdekű megoldásokból) származó érdekütközések sorolandók. A harmadik csoportba tartoznak azok a konfliktus helyzetek, amelyekben a gazdálkodás aránytalanságait a kapcsolódó természeti és társadalmi tényezőkre vagy összefüggésekre vonatkozó ismeretek hiányosságai okozzák; vagyis a konfliktus elsődlegesen informatikai jellegű. A konfliktusok ilyen csoportosítása természetesen nem merev elkülönítés, hiszen az intézményi, környezeti és informatikai vonatkozások úgyszólván mindig együttesen és egymással összefonódva jelentkeznek (Orlóci-Szesztay 2003). A konfliktusok megelőzésének módja: a víz természeti egysége és a vízgazdálkodás társadalmi-gazdasági megosztottsága közötti ellentmondást feloldó integrált vízgazdálkodás. Az integrált vízgazdálkodás lényegében koordináció. Arra irányul, hogy minden olyan tervet, tevékenységet összehangoljanak, amelyek közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba kerülnek a természet vízháztartásával, és megváltoztatják annak társadalmi jelentőségű tulajdonságait. Az integrált vízgazdálkodás célja feltárni és érvényesíteni azokat a feltételeket, amelyek révén: -a víz iránti szükségletek kielégítése nem korlátozza más társadalmilag elismert, célok teljesítését, - a vízkészletek elosztását, valamint a vízháztartás és a vízigények szabályozásának arányosságát a társadalmi hatékonyság szabja meg, - a gazdasági döntésekben (területhasználatokban és tevékenységekben) érvényesülnek a hidrológiai potenciál hosszú távú védelmének szempontjai, - a külpolitikában a súlyúknak megfelelő szerepet kapnak a közös vízgyűjtőn levő országokhoz fűződő vízgazdálkodási érdekeink. Az integrált vízgazdálkodás legfőbb eszköze a vizeket érintő valamennyi természeti tényezőre és gazdasági tevékenységre kiterjedő, egységes nyilvántartás és a feltáró, elemző tervezés. A koordináció hatékonyságát pedig az szabja meg, hogy mennyire egységes az erdekelteket összekötő intézményrendszer, és milyen mértékű a politikai, valamint a gazdasági támogatottság.