Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: A vízvagyon állapotának változása a XX. században

364 Orlóci l.-Szesztay К. eredmények mielőbbi hasznosítására a Fórum keretében összehívott kormányközi („miniszteriális") konferencián mintegy 1300 hivatalos küldött (köztük 130 miniszter) vett részt. 1.1. Huszadik század: korlátot nem ismerő növekedés egy véges élettérben A vízvagyon állapotában bekövetkezett változások értékeléséhez kiindulásként célszerű röviden vázolni az emberi együttélés egészében bekövetkezett XX. századi változásokat, amelyeknek mértékérői és irányzatairól az /. táblázat növekedési arányszámai adnak szemelvényes áttekintést. Bár a változások meghatározó jelentőségű irányzatait az együttélés és az életvitel szerkezeti eltolódása (a városi lakosság 13-szoros és az ipari termelés 40-szeres növekedése) fejezi ki, minden korábbit messze felülmúlnak a változások alapszámai is: az emberi népesség számának 4-szeres és a globális gazdasági össztermék mintegy 14-szeres növekedése (Mc Neill 2000). A népesség négyszereződése (a század eleji 1,5 milliárdnak 6 milliárdra növekedése) önmagában is nagyságrendileg túlhalad a korábbiak alapján elképzelhető minden határt. Történeti távlatbani rendkívülisége további hangsúlyt kap, ha figyelembe vesszük, hogy a demográfiai becslések szerint a mintegy négy millió éves emberi történelemben összesen mintegy 80 milliárd ember vett részt, vagyis a 40 ezer korábbi évszázad folyamán valaha is élt minden 18-adik embernek jelen kellene I. táblázat А XX. századi növekedés néhány mérőszáma {McNeill 2000 és Dodds 2001 alapján) Tényező Növekedési arány' Emberi népesség 4 Városi népesség száma 13 Gazdasági össztermék 14 Ipari termelés 40 Energia-felhasználás 13 Szén termelés 7 Széndioxid kibocsátás 17 Termőföld 2 Öntözött terület 5 Szarvasmarha állomány 4 Sertés állomány 9 Tengeri halászat 35 Erdőterület 0,8 Felszíni vízkivételek 9 Városok lakossági és ipari vízhasználata 24 'Az 1940-es évek átlagának az 1890-es évek átlagához viszonyított aránya