Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: A vízvagyon állapotának változása a XX. században

Vízügyi Közlemények, LXXXV. évfolyam 2003. évi 2. füzet A VÍZVAGYON ÁLLAPOTÁNAK VÁLTOZÁSA A XX. SZÁZADBAN Dr. ORLÓCI ISTVÁN és Dr. SZESZTAY KÁROLY A XX. század az emberi történelemnek minden korábbitól gyökeresen különböző, egyedülállóan újszerű korszaka. Az elmúlt évszázad folyamán az emberi együttélés dimenzióiban bekövetkezett változások mértéke és üteme messze túlhaladta nemcsak a korábbi évszázadokban megszokottakat, hanem azt is, amit elődeink a jövőt illetően lehetségesnek, vagy elképzelhetőnek véltek. Célunk, hogy néhány adattal és szcmelvényes példával végigkövessük ennek a viharos évszázadnak a bolygónk édesvízi vízvagyonában hátrahagyott nyomait, majd ebbe a globális összképbe beillesszük Magyarország vízvagyonbeli adottságainak főbb sajátosságait és ebből, kiindulva vázoljuk a fenntartható fejlődés elvárásaihoz igazodó integrált vízgazdálkodás néhány kulcsponti kérdését, valamint az ezeket keretbe foglaló ágazati politika súlyponti feladatait. 1. Nemzetközi áttekintés Bolygónk életterét, és benne a víz vagy on területi megoszlásának és időbeli megújulásának folyamatait, a légkörzés és a vízkörforgás globális egységbe foglalja. Ennek megfelelően a természeti környezetet és a vízvagyont helyileg módosító emberi tevékenységek nem szándékolt és gyakran nem is ismert járulékos külső hatásai (a gazdasági fejlődés extcrnalitásai) előbb-utóbb hemiszferikus és globális szinten is jelentkeznek és az ilyen szintű érték-mérlegekben internalizálódnak. A XX. század káprázatos műszaki és gazdasági fejlődése az externalitások körét és mértékét igen jelentősen bővítette és növelte; ugyanakkor a század globalizációs törekvései az ezekhez kapcsolódó érték - mérlegek internalizálódását felgyorsították és közvetlen gyakorlati jelentőségű társadalmi és politikai kérdéssé tették. Ilyen körülmények között a vízkörforgási ciklusok hatásközvetítő és integráló szerepe a fenntartható fejlődés korlátainak megismerésére és e korlátok célszerű feloldási módozataira irányuló kutatások és kezdeményezések egyik kulcsponti fontosságú kérdésévé vált. Egyre világosabban és határozottabban tükröződik ez a jelenkor történelmének környezeti kapcsolódásait hangsúlyozó és tételesen kimutató kutatásokban (McNeill 2000), valamint az 1970-es években megindult és azóta egyre sűrűsödő környezeti és vízügyi világkonferenciák iránti érdeklődésben. A legutóbbi ilyen eseménynek, a Japánban 2003 márciusában megrendezett 3. Vízügyi Világfórumnak 182 országból összesen mintegy 24 000 (!) résztvevője volt és az A kézirat érkezett: 2004. V. 11. Dr. Orlóci István oki. mérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes docense. Dr. Szesztay Károly oki. mérnök, a műszaki tudományok doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára.