Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)
2. füzet - Rátky I.-Farkas P.: A növényzet hatása a hullámtér vízszállító képességére
248 Rá tky l.-Farkas P. A három leglényegesebb műszaki jellemző között a kapcsolatot a folytonossági egyenlet és a Chèzy-féle összefüggés Strickler— Manning-féle alakja adja meg: Q = v*A = С (R S) m*A= кR 2/ 3S W 2*A = KS" 2 (1) K-k R 2 ßA (2) A =f(H) (3) ahol V — a szelvény középsebessége (ms1); С — a Chèzy-Ше sebességi együttható (m l/ 2s _ l); R = A/P a hidraulikus sugár (a nedvesített terület és a nedvesített kerület hányadosa, m); A — a nedvesített terület (m 2); S-a mederfenék relatív esése (—); k-a simasági együttható (m ,/ 3s~'). A nemzetközi irodalomban általában az n = l/k érdességi együtthatót használják a Strickler-Manning-fé\e kifejezésben. Köznapi értelemben az érdesség kifejezéssel szoktunk utalni mindkettőre. A három eddig leglényegesebbnek nevezett jellemző ( К, QésH) kapcsolatához további hidraulikai és geometriai jellemzők kerültek e kapcsolat-rendszerbe. Ezek között a A, R és 5 könnyen meghatározhatók a geometriai adatokból. Annál nehezebb meghatározni, sőt már értelmezni, definiálni is а к simasági együtthatói. А к az a mennyiség (m U i.T ], együttható), amit meg kell adni ahhoz, hogy az (1) összefüggésből a geometriai adatok ismerete mellett a vízhozam számítható legyen. Ez a teleologikus és matematikai szemléletű 'definíció' semmit nem mond az együttható fizikai tartalmáról, és még a mértékegység sem utal adekvált fizikai alapmennyiségekre. Mi a fizikai tartalma a simasági együtthatónak, tágabb értelemben a vízszállító képességnek? A fizikai tartalmat úgy kell keresni, hogy számba vesszük (legalább leíró jelleggel) mitől függhet egy folyó, egy csatorna vízszállítása, vízhozama. Az (l)-(3) összefüggések alapján a vízhozamra az alábbi általános - a mostani vizsgálatunk szempontjából lényeges kapcsolatokat tükröző forma — függvény adható Q =f {K[k(..., ?,...), geometria], A(H, geometria), S). (4) A A"-ban vagy a k-ban a fizikai tartalom mindaz, ami a valóságos folyadék mozgást befolyásolja és nincs benne a többi most figyelembevett jellemzőben (A, H, S, geometria). A valóságos folyadékmozgást egy természetes vízfolyásban hidraulikai szempontból háromdimenziós, turbulens és nempermanens. A mozgást határoló meder erősen nemprizmatikus (változik az alak hossz-, kereszt és magassági értelemben), 'meanderező', 'kanyargós', és szűkületek, bővületek, fenéklépcsők, bögék, összetett keresztszelvény (főmeder és hullámtér) jellemezhetik. A mederfenéken mikró- és makroegyenetlenségek, nyári gátak, övzátonyok, kubikgödrök lehetnek. A víz hordalékot jeget, uszadékot szállíthat. 1. A növényzet vízmozgást befolyásoló hatása Fenomenológiai szinten, K=f (növény faja, fajtája, ültetési mód, tőszám, sűrűség, borítottság, szárátmérő és -alak, hajlékonyság, rugalmasság, lombkorona magas-
