Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

1. füzet - Nagy L.-Tóth S.: Árvizek rendkívüliségének jellemzése

130 Nagy L.—Tóth S. - kritérium rendszerrel kell rendelkezni a katasztrófa nagyságát illetően; és — figyelembe kell venni a lakosság viszonyát (ismereteit, szokásait, felkészültsé­gét stb.) a természeti eseményekkel kapcsolatban. A természeti katasztrófák és ezen belül az árvizek rendkívülisége több szempont­ból is értékelhető. Rendkívülinek nevezhetünk egy természeti katasztrófát, ha a követ­kező definíciók legalább egyike teljesül. 5.1. Műszaki szempontok szerinti jellemzés Tekintettel arra, hogy a műszaki szerkezeteket valamilyen terhekre vagy hatások­ra méretezik, rendkívülinek nevezhetünk egy természeti katasztrófát, ha ezek a hatá­sok kedvezőtlen irányban eltérőek a méretezésnél felvett hatásoktól. Műszaki szem­pontból rendkívülinek nevezhetünk egy árvizet, ha a műszaki paraméterek egyike, vagy egyszerre több is rendkívüli (Nagy—Tóth 2001a). Magyarországon az árterek 97%-a árvízvédelmi létesítményekkel — zömében földtöltésekkel - mentesített, rendkívülinek tekinthető az árvíz, ha a védelmi létesít­mény méretezésénél felvett terhelést a ténylegesen bekövetkező árvíz műszaki para­métereinek egyike, vagy egyszerre több is meghaladja, más szóval, ha. az árvízi jel­lemzők kedvezőtlen irányban eltérnek a tervezési vagy előirt értékektől. Ez a kritérium a következőképp írható le: A tetőző magasság hasonlítási alapja: — előírt méretre kiépült védmü esetében: a 15/1997. (IX. 19.) KHVM rendelettel közzétett mértékadó árvízszint; - előírt méretre ki nem épült védmű esetén a töltéskorona tényleges szintje alatt mért 1,0 m-nek megfelelő szint, azaz a töltéskoronának az előírt magassági biz­tonsággal csökkentett szintje (ugyanis mérési adatok bizonyítják, hogy a fagy­határral is megegyező rétegben a töltés szerkezetes, részint az időjárási kitett­ség, részint az állati kártevők tevékenysége következtében, tehát ennek a „biz­tonsági magasságnak" a védőképessége valójában erősen korlátozott). 5.2. Védekezés szervezési szempont szerinti jellemzés Azokat a természeti katasztrófákat (így árvizeket is) nevezhetjük rendkívüli ka­tasztrófának, amelyeknél az érintett terület külső segítségnyújtásra szorul, vagyis a ka­tasztrófa és következményeinek megoldása az érintett terület saját erőforrásait megha­ladja, belföldi vagy külföldi segítségre szorul. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (Kat) 3. § e) pont fogalom-meghatározása szerint:

Next

/
Thumbnails
Contents