Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

1. füzet - Nagy L.-Tóth S.: Árvizek rendkívüliségének jellemzése

An'izek rendkívüliségének jellemzése 131 Katasztrófa: a szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények télszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét teszi szükségessé. E paragrafust leírtakat úgy kell értékelni, számbavenni, hogy ha az adott árvíz elleni védekezésre a területileg illetékes vízügyi igazgatóság által irányított, a védelmi együttműködési tervekben eleve meghatározott erőforrásokat beleértve a társ-vízügyi igazgatóságok tervezett részvételét, az előszerződéssel biztosított közerőt, a közvetlenül a területen mozgósítható személyi és tárgyi erőforrásokat — meghaladó igénybevétellel jár az adott árvíz kivédés, akkor az rendkívülinek minősül (Nag\>-Töth 2001a). 5.3. Az árvíz során bekövetkező rendkívüli esemény szerinti jellemzés Általában véve a meglévő árvízvédelmi rendszer ismert - korlátos — védőképessége ellenére ritkaság számba megy — bár nem zárható ki -, hogy gátszakadást, elöntést olyan árvíz produkáljon, amely egyéb paramétereiben nem éri el a rendkívüli árvíz kritériumait. így általánosságban is elmondható, hogy egy gátszakadással járó árvíz valószínűleg egyéb paramétereiben is rendkívüli. Rendkívüli eseménynek kell minősíteni a védmü állékonyságát súlyosan veszélyeztető jelenségeket, amelyek a gátszakadás közvetlen veszélyét hordozzák magukban. 5.4. A gazdasági kár szerinti jellemzés Rendkívülinek nevezhetünk egy árvizet gazdasági szempontból, ha egy előre definiált gazdasági határt átlép. Ennek mértékére külföldi példák alapján több megközelítés is bemutatásra kerül. Célszerű ezt a határt a teherviselő ország fejlettségéhez, GDP-éhez hasonlítani, hiszen rendszerint a nemzeti jövedelemből fizetik a helyreállítási költségeket (kivéve a fejlett országokat). A vizsgálatok alapján javasolható a rendkívüliség kimondása, ha a keletkezett kár nagysága (beleértve a védekezési költséget is) meghaladja a GDP 0,5-1 %-át. (Vö. a IV. táblázat adataival). Ebben a vonatkozásban gazdasági kárnak kell tekinteni a nemzeti vagyontárgyakban, a termelési értékben, az elmaradt haszonban bekövetkező károk mellett a védekezési ráfordítások költségét, beleértve a közvetlen védvonali, és a területi védekezési ráfordítások (lokalizáció, kitelepítés-kimenekítés, befogadás, szociális és egészségügyi ellátás, mentesítés, rendfenntartás, stb.) költségeit. Jelentősebb, különösen gátszakadás veszélyével fenyegető árvíz esetén valamennyi felsorolt tétel jelentkezik (védekezési nehézforgalom által az utakban, töltés