Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

1. füzet - Nagy L.-Tóth S.: Árvizek rendkívüliségének jellemzése

An'izek rendkívüliségének jellemzése 129 nők, illetve a nagyapák, az apák és az unokák nemzedékei (sajátos megközelítéseik, élményanyagaik hatására is) eltérő rangsorokat készítettek azonos környezeti hatásokból eredő kockázatokra. Nagy az eltérés a „kockázat" elfogadott mértékeit tekintve az egymást követő nemzedékekben. Sajátos jelenértékkel" szemlélik a kockázatokat a ma élő nemzedékek: minél távolabbi időpontban mutatkozik a jelenlegi kártétel negatív hatása, annál kisebb jelentőséget tulajdonítanak a gazdasági áldozattal járó mai ellenlépéseknek. A következő nemzedékekre az ilyen „diszkontált" kockázatok azonban nagyságrendekkel súlyosabb terheket rónak, mintha a veszélyt megfelelő mai intézkedésekkel megelőznék, mérsékelnék. Még nagyobb a környezeti kockázat értékelésének különbsége földrajzilag, elsősorban a gazdasági fejlettségtől, a társadalmi kultúra és kommunikáció egymástól nagyon eltérő szintjeitől függően. Tekintettel arra, hogy kockázat elviselhetöségének mértéke relatív és szubjektív fogalom (Nagy 2001a), ezért társadalmi szinten és gazdasági összefüggéseiben vizsgálják: — a vizsgálatok országos szintre vonatkoznak, felvállalva az országok méretének különbségéből adódó eltéréseket; — a társadalom tűrőképessége eltérő módon jelentkezik különböző csoportoknál. A lakosság sokkal súlyosabbnak ítéli meg a ritkán előforduló és sok áldozattal járó katasztrófákat, mint a mindennapos kis szerencsétlenségeket, akkor, ha ez utóbbi lényegesen több kárral és áldozattal jár (pl. repülés és autóközlekedés). Kockázatszámítással mód van megtörtént események feldolgozására és a jövőben feltételezett események szimulációjára. Ennek térképi ábrázolása a kockázat térképezés {Nagy 2000, Nagy-Tóth 2001b). Ragozin (1994) szerint az elfogadható kockázat törvénybe foglalt mértéke elsősorban az állam anyagi lehetőségeitől függ. Oroszországban a természeti veszélyforrásokból eredő átlagos évi veszteségek 1975—95. között 60 140 ember halálát és 15,5— 19 milliárd USD kárt jelentettek. 5. Eredmények A természeti katasztrófák rendszerint negatív eseményként jelennek meg az emberek gondolat világában, azt azonban, hogy mikor nevezzük egy természeti veszélyforrás eseményét katasztrófának, vagy rendkívüli eseménynek, nincs egyértelműen meghatározva. Nem tisztázott a definíció más fogalmakkal kapcsolatban sem, például mikor rendkívüli egy természeti veszélyforrás eseménye, melyik esemény volt nagyobb, stb. Ezeknek a fogalmaknak az egyértelmű meghatározása nélkül szubjektív ítéletté minősül egy természeti veszélyforrás eseményét katasztrofálissá vagy rendkívülivé nyilvánítani. A katasztrófák osztályozása, összehasonlítása azonban nem megoldott. Problémaként jelentkezik, hogy a különböző katasztrófák különböző módon jellemezhetők, és még egy természeti veszélyforrás fajtánál sem minden esetben egyértelmű az összehasonlítás. A különböző természeti veszélyek önmagukban és egymással is összehasonlíthatónak kell lennie. Ehhez egyértelműen meg kell határozni azokat a feltételeket, melyek alapján az összehasonlítás elvégezhető: — mérhetönek kell lennie a természeti veszélyforrás eseményének;