Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

1. füzet - Nagy L.-Tóth S.: Árvizek rendkívüliségének jellemzése

Árvizek rendkiviiliségének jellemzése 103 lehessen igazodni, azonban problémaként jelentkezik, hogy a különböző katasztrófák különböző módon jellemezhetők, és még ugyanazon természeti veszélyforrás fajtánál sem minden esetben megoldott az összehasonlítás. Az összehasonlítás nehéz, mert a különböző tennészeti katasztrófák különböző paraméterekkel jellemezhetők. A szél sebességére jellemző Beaufort-skála vagy Nakajimaskála nehezen összehasonlítható a földrengés Richter-skálájával, vagy akár egy árvíz szintjének magasságával. Sokszor egy tennészeti katasztrófa jellemzésére megadott skálák önmagukban is nehezen összemérhetők, pl. a különböző földrengés skálák. A tennészeti veszélyforrások összehasonlíthatósága érdekében egyértelműen meg kell határozni azokat a feltételeket, melyek alapján az összehasonlítás elvégezhető: - a természeti veszélyforrás eseményének mérhetőnek kell lennie, vagyis olyan jellemzővel kell rendelkeznie, amely minden veszélyforrás esetén megadható. Ez az előfordulási valószínűség és a keletkezett kár; - a katasztrófa nagyságát illetően kritérium rendszerrel kell rendelkezni, aminek a segítségével eldönthető az, hogy a vizsgált katasztrófa mennyire súlyos (Nagy 2003). A vizsgálatoknál figyelembe kell venni a lakosság viszonyát (ismereteit, szokásait), a tennészeti eseményekkel kapcsolatban. A lakosság viszonya a természeti eseményekkel kapcsolatban nehezen meghatározható és könnyen befolyásolható tényező (Nagy-Nagy 2003). A kár számszerűsíthető és nem számszerűsíthető részekre osztható. Módszerek csak a számszerűsíthető károk meghatározására vannak. Azonban a károk meghatározása önmagában is problémát jelenthet, amiben segíthet a történelmi események vizsgálata. A megtörtént események feldolgozásánál felmerülő fontosabb kérdések: - természeti katasztrófánál a keletkezett kárt rendszerint dollárban határozzák meg vagy arra számítják át. Ez természetesen azt jelenti, hogy a kár érzékeny a dollár inflációjára. Egy XX. század elején keletkezett kárt akkor tudunk összehasonlítani egy XXI. század eleji kárral, ha a dollár inflációját száz éven keresztül végig követjük. Ez a tényező csak egy-két évtizednél nagyobb időhorizonton jelent számottevő eltérést; - a keletkezett kár a valuták átszámítása miatt érzékeny a dollár és a nemzeti valuták közötti árfolyam különbségekre; - a keletkező károk nagyban függnek egy ország fejlettségétől, a felhalmozott értékektől. Nem véletlen az, hogy egy afrikai országban elsősorban halalos áldozatokkal és nem jellemző dologi kárral jár egy olyan tennészeti katasztrófa, ami például Nyugat-Európában csak anyagi kárt okoz; - ugyancsak az ország fejlettségével van összhangban a katasztrófával kapcsolatos válaszadó képesség. Gyors reagálás esetén a károk jelentősen csökkenthetők; - fontos figyelembe venni a katasztrófa helyének teherviselő képességét. Ugyanakkora kár másként jelentkezik egy alacsony nemzeti jövedelemmel rendelkező ország esetén és másként egy gazdag országnál; - az emberi életben keletkező veszteségek értékelésén jelentős nézeteltérések tapasztalhatók. Az emberek egy csoportja bizonyos szociális szempontok szerint