Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)
1. füzet - Nagy L.-Tóth S.: Árvizek rendkívüliségének jellemzése
102 /V ag i- L.-Tóth S. A műszaki paraméterek kiegészülhetnek gazdasági jellemzőkkel, mint: — a keletkezett károk; — a védekezési költségek, vagy — a helyreállítási költségek. Az árvizet más paraméterekkel is jellemezhetjük: — védekezők létszámával; — kitelepítettek számával, vagy — az áldozatok számával (Nagy-Tóth 2001a). Rendkívülinek nevezhetünk egy árvizet, ha a műszaki paraméterek egyike, vagy egyszerre több is rendkívüli. Transzformálódott a probléma arra, hogy mikor nevezhetünk egy műszaki jellemzőt rendkívülinek? Tekintettel arra, hogy a műszaki szerkezeteket valamilyen hatásokra méretezik, egy megközelítési lehetősége a problémának, ha ezek a hatások kedvezőtlen irányban eltérőek a méretezésnél felvett hatásoktól. Árvíz vonatkozásában ez azt jelenti, hogy amennyiben az árvízi jellemzők kedvezőtlen irányban eltérnek a tervezési vagy előírt értékektől, akkor rendkívüliségről beszélhetünk. Rendkívülinek nevezhetünk egy árvizet gazdasági szempontból, ha egy előre meghatározott gazdasági határt átlép. Ennek mértékét-külföldi példák alapján-több megközelítésben is bemutatjuk. Az árvíz önmagában egy természetes állapot, nem veszélyforrás, nem katasztrófa, hanem természeti jelenség. Veszéllyé a területhasználat, az ártéren a kárpotenciál növelése teszi. Az árvíz katasztrofális méreteket is ölthet különleges meteorológiai viszonyok esetén. Fontos a hazai árvízvédelemben is megkülönböztetni a rendkívüliség és katasztrófa közötti különbséget. Amikor a folyó a medrében vonul le, nem tekinthető katasztrófának még akkor sem, ha bizonyos kár akkor is keletkezik. Tekintettel arra, hogy a magyarországi folyók töltésezettek, katasztrófa akkor keletkezik, ha az árvíztől mentesített területen elöntést és károkat okoz. Tehát rendkívüli árvíz levonulhat katasztrófa nélkül is, de mint azt az utóbbi évek példái mutatják, valószínűleg nem lesz Magyarországon katasztrófa nem rendkívüli árvíznél (ennyire már csak jó az árvízvédelmi rendszer). Ez utóbbi azt jelenti, hogy mértékadó árvízszintnél kisebb vízszint mellett nem várható katasztrófa, ha a védekező szervezet az előző évekhez hasonlóan teljesíti feladatát. Megfogalmazhatjuktehát: katasztrófa az, amit katasztrófa védelmi eszközökkel kell kezelni (Nagy-Tóth 2001 a). Joggal merül fel, hogy katasztrófa-e a pusztaszöllösi gázkitörés, egy olajos talajszennyezés, vagy egy balatoni halpusztulás? Hol a határ a nagy léptékű üzemi baleset, a ritkán előforduló műszaki hiba, a gondatlanságból eredő nagy anyagi kár és a katasztrófa között? 2. Természeti katasztrófák összehasonlítása Egy kidőlt fát is be lehet állítani, mint egy hatalmas viharkár eredményét, mint „katasztrófát". Azonban a károk nagy része nem takar igazi katasztrófát. A katasztrófák összehasonlításának lehetősége megoldja, hogy a különböző események között el
