Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

1. füzet - Kozák Miklós: A vízerő-hasznosítás és a lefolyás-szabályozás, mint a fenntartható fejlődés alapjai

96 Kozák Miklós nak, évszakonként és trend-jellegüen is (Kozák—Papp-Varga 1978). Az évszakonkénti változások állandóan észlelhetők, de a trendjellegű nagytávlatú változások csak soksok évtizedes mérések feldolgozásával válnak nyilvánvalóvá. A természeti jelenségek ilyen trend-jellegü viselkedésének elemzése az emberi társadalom számára sorsdöntő fontosságú. Csakis az ilyen változásokból lehet arra következtetni, hogy az ember létét alapvetően befolyásoló természeti jelenségek és körülmények hogyan alakulnak a jövőben, és mit kell — vagy lehet — tenni a fejlődés érdekében. Köztudott, hogy az emberiség létszáma állandóan növekszik, de az is nyilvánvaló, hogy a föld életfenntartó képessége korlátozott. Ugyanakkor óriási aránytalanság van napjainkban, a regionális vízkészletekben, azok fajlagos felhasználásában, de szennyezésében is. Mivel e nagytávlatú változások szemrevételezéssel alig követhetőek, így tévednek azok, akik néhány éves vízrajzi adatsorok — vagy a jelentéktelen 50-60 éves emberi életkor felszínes tapasztalatai — alapján az akkori állapotok és viszonyok megőrzését, konzerválását szeretnék csak elérni, azaz tartósítani. Az a szemlélet, amelyik nem számol a természet ilyen lassú, de biztos evolúciós folyamataival, ill. arról elfelejtkezik, az nem szolgálhatja a „homo sapiensre" olyannyira jellemző előrelátást. A vizek és vízfolyások szakszerűen, csak nagytávlatú, globális szemlélettel és az azt befolyásoló alapvető fizikai folyamatok figyelembevételével elemezhetők. A globális, az egész földgolyóra kiteijedő szemlélet mellett a lokális körülmények figyelembevétele is elengedhetetlen. Prognosztikus szemlélettel kell figyelembe venni minden olyan, a vízkészletet befolyásoló hatást (hőmérséklet, csapadék, fogyasztás, stb.), és jellemzőt (vízigény, vízkészlet, ennek eloszlása, szennyeződése), amelyek alapvetően befolyásolják a vizek mennyiségét és fizikai-kémiai jellemzőit. Folyók és tavak esetében ezek a tényezők a következők: — a földfelszín hőmérsékletének változási trendje és következményei, — a felszínre hulló csapadék mennyisége, eloszlása és ennek trendje, — a vizek felszíni, felszín alatti és mederbeli lefolyásának trendje és mikéntje, — a vizek minőségét érő fizikai, kémiai és biológiai hatások és ezek trendje, — a szabályozás és hasznosítás tapasztalatai, szükségessége és következményei. A WMO nemzetközi konferenciáinak következtetései hazánk vízkészlet-gazdálkodása számára különösen drámai hangvételűek (WHO 1995, Civin 1998). A globális klímaváltozás a víz mennyiségét, területi és idő menti eloszlását változtatja meg. Mindez befolyásolja a felszíni és a felszín alatti vízkészleteket, a kommunális és ipari vízellátást, az öntözést, a vízi energiatermelést, a hajózást, a vízi ökoszisztémát és a vízbázisú üdülőterületeket. A csapadék összegében és időbeli alakulásában várható változás befolyásolja a lefolyás nagyságát és szélső értékeit, az árhullámok intenzitását és az aszályokat. Már egy kisebb hőmérséklet és csapadékváltozás is jelentősen módosíthatja a felszíni lefolyást, különösen az arid és szemiarid térségekben. Magasabb fekvésű területeken növekszik, míg az alacsonyabbakon (Alföld) jelentősen csökken a felszíni lefolyás. A klímaváltozás legfőbb oka a légszennyezés, a növekvő nyersanyagigény és a fenntartható fejlődést gátló ipari tevékenység és a közlekedés. Mindez jelentősen megváltoztatja a vizes területek környezeti és vízgazdálkodási viszonyait. Tavak