Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Könyvismertetés 697 3. Az élettel és a jóléttel kapcsolatos kihívások A harmadik és negyedik rész a 2000. évi hágai Víz Világfórum miniszteri értekezletén megfogalmazott tizenegy kihívással foglalkozik. Ezek közül az első fejezet a vízhez kötődő betegségek illetve az ivóvízellátás-csatomázás-higiénia témakörét járja körül ajól ismert számok tükrében (1,1 milliárd ember él vízellátás, 2,4 milliárd csatomázás nélkül) illetve a millenniumi fejlesztési célok erre vonatkozó elképzeléseinek tükrében. Ezt követi az ökoszisztémák védelmével kapcsolatos fejezet, azok jellemzőinek, hasznosításuknak veszélyeztetettségük okainak illetve a jelenlegi állapotnak és trendeknek a bemutatása. Néhány helyi és országos szintű javulástól eltekintve az ökoszisztémák állapota tovább romlott az elmúlt években. A városokkal foglalkozó fejezet szomorú képet fest Afrika, Ázsia és Latin-Amerika városlakóinak helyzetéről a vízi infrastruktúrát illetően. 2030-ra várhatóan a Föld lakosainak 80%-a városlakó lesz (a mai 50%-kal szemben) tovább növelve a városok rendelkezésére álló vízkészletekre nehezedő nyomást. Az igénygazdálkodás bevezetése segíthet orvosolni ezt a problémát. A mezőgazdaság - élelmiszertermelés, mint a legnagyobb vízfelhasználó ágazat (70%-os aránnyal) külön figyelmet kapott. A termelési adatok biztatóak, az 1960-as évek óta megduplázódott emberiség ma egy főre esően több élelmiszerhez jut az öntözéses gazdálkodásnak is köszönhetően, de az öntözött területek arányának növekedési üteme lassul. Tartalékok vannak a hatékonyabb vízfelhasználás, az újrahasznosítás és a nem hagyományos vízkészletek bevonása révén. Az ipari vízfelhasználás a világátlag 20%-a, egy före vetítve napi 45 liter. A globalizációval együtt járó munkaigényes gyártási folyamatok áthelyezése az olcsó munkaerejű országokba a vízigények áthelyeződését is jelenti, sokszor éppen a készlethiányos régiók felé. Ezzel együtt vízminőség-romlás is tapasztalható az alacsony kereseti mutatókkal jellemzett országokban, szemben a fejlett országokban észlelt javulással. Energiával kapcsolatban a két legfontosabb terület ahol a víz szerepet játszik, az elektromos energia-termelés és a hőerőművek hűtő-körfolyamata. A világ összes elektromos energia-termelésének 19%-a vízerőműből származik (2001-ben 2740 TWh), miközben a fejlett országok 70%-ban, míg a fejlődők 15%-ban használják ki a vízerő potenciáljukat. A világon a gazdaságosan kiaknázható helyszíneknek eddig csak egyharmadát vonták be a fejlesztésbe (a becslések 4000 és 7400 TWh közé teszik a kihasználatlan potenciált). Az elektromos energia nagy szerepet játszik a szegénység elleni küzdelemben (pillanatnyilag 2 milliárd ember él áram nélkül) és a vízerőművek komoly segítséget nyújthatnak az üvegház-gázok kibocsátásának és egyéb légszennyezőknek a csökkentésében. A törpe vízerőművek szerepe felértékelődőben van, 2010-ig 60%-os növekedésük várható. 4. A gazdálkodás kihívásai: a vízzel kapcsolatos intézményi rendszerek A negyedik rész a kockázatok kezelése fejezettel kezdődik, melyben a trendek kapcsán megállapítják, hogy 1950 óta a természeti katasztrófák száma növekszik. Az 1991-2000-es időszakban az érintettek száma évi 147 millióról 211 millióra növeke-