Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

698 Könyvismertetés 698 dett. Ebben az évtizedben 665 ООО ember halt meg 2557 katasztrófa során, melyek 90%-a vízzel-vízhiánnyal volt kapcsolatos. Az áldozatok 97%-a fejlődő országban halt meg. Az okok között emiitik a tényt, hogy sok országban hiányzik a hatékony katasztrófavédelem vagy nem része a vízgazdálkodásnak, csak technikai problémát látnak benne. A kockázatkezelésnek három aspektusa van: a kockázat felmérése, szerkezeti és nem-szerkezeti megoldások a kockázat csökkentésére, valamint a kockázatok megosztása biztosításokon keresztül. A vízmegosztással foglalkozó fejezet a megosztások két fajtáját, a különböző használatok (energia, élelmiszertermelés, stb.) közötti és a használók (országok, adminisztratív egységek) közötti megosztást tárgyalja. Jelenleg 261 nemzetközi vízgyűjtőt tartanak nyilván és 145 országnak van területe osztott vízgyűjtőn. A potenciális feszültségek ellenére inkább együttműködés mint konfliktus tapasztalható (50 év távlatában 1200 kooperációt és 500 konfliktust regisztráltak) és formális háború nem tört ki víz miatt. A víz ára és értéke körül sok vita zajlott az elmúlt évtizedben. Ezek eredményeként megkülönböztetik a víz értékét (a haszonélvező szempontjából), a víz árát (a fogyasztóra terhelt díjat) és a szolgáltatás költségét (töke és üzemelési költségek). A gazdasági eszközök azonban nem tudják pontosan meghatározni a víz társadalmi, vallási értékét, a gazdasági és környezeti externáliákat. A víz értékének meghatározásában a társadalmi és környezeti prioritások éppúgy szerepet kapnak, mint a költségmegtérülés elve, ezért a készletek feletti ellenőrzésnek a kormányok illetve a használók kezében kell maradnia. A tudás a fejlődés kulcstényezője és ezért igen fontos szerepe van az oktatásnak a szegénység elleni küzdelemben, a fejlett és fejlődő országok közötti szakadék áthidalásában. A vízzel kapcsolatos tudásbázis szerteágazó, az egészségügytől a mezőgazdaságig, az ipartól az ökoszisztémákig számos ágazatot felölel és szerepel benne müszaki-tudományos, gazdasági, gazdálkodási, jogi, és egyéb szakterület. Az információs és kommunikáció technológia vívmányaihoz sok szegény országban nem jutnak hozzá a szakemberek, de még a helyi tudás elterjesztése, melynek pedig sok esetben nagyobb hasznát vennék az érintettek, is nehézségekbe ütközik. Egyfajta dél-dél kooperáció szükséges amellett, hogy biztosítani kell a fejlődők számára a fejlett országok tudásbázisához való hozzáférést. A vizválság a gazdálkodás, az intézményi rendszerek válsága. Az okok között a széttöredezett gazdálkodási rendszer, a szektorális megközelítés, egymást átfedő vagy konfliktusba keveredő döntések, felvíz-alvíz ellentétek, a közösségi készletek magánhasznosítása, megjósolhatatlan jogalkalmazási, engedélyezési gyakorlat szerepel. Általánosan elfogadott, hogy az intézményi rendszerek hatékony működéséhez hozzátartoznak olyan tényezők mint participáció, átláthatóság, egyenlőség, elszámoltatás, következetesség, integráció és etika. Bár sok országban napirenden van a vízgazdálkodás reformja, úgy tűnik ez sem elégséges a vízválság elkerüléséhez, mivel a problémakör túlnő az ágazaton. A makro-gazdasági helyzet alakulásának, a népességnövekedésnek és egyéb demográfiai változásoknak nagyobb hatásuk van a vízigényekre mint a szigorúan vett vízpolitikának.