Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

698 Könyvismertetés 698 dett. Ebben az évtizedben 665 ООО ember halt meg 2557 katasztrófa során, melyek 90%-a vízzel-vízhiánnyal volt kapcsolatos. Az áldozatok 97%-a fejlődő országban halt meg. Az okok között emiitik a tényt, hogy sok országban hiányzik a hatékony katasztrófavédelem vagy nem része a vízgazdálkodásnak, csak technikai problémát látnak benne. A kockázatkezelésnek három aspektusa van: a kockázat felmérése, szer­kezeti és nem-szerkezeti megoldások a kockázat csökkentésére, valamint a kockázatok megosztása biztosításokon keresztül. A vízmegosztással foglalkozó fejezet a megosztások két fajtáját, a különböző használatok (energia, élelmiszertermelés, stb.) közötti és a használók (országok, admi­nisztratív egységek) közötti megosztást tárgyalja. Jelenleg 261 nemzetközi vízgyűjtőt tartanak nyilván és 145 országnak van területe osztott vízgyűjtőn. A potenciális fe­szültségek ellenére inkább együttműködés mint konfliktus tapasztalható (50 év távla­tában 1200 kooperációt és 500 konfliktust regisztráltak) és formális háború nem tört ki víz miatt. A víz ára és értéke körül sok vita zajlott az elmúlt évtizedben. Ezek eredménye­ként megkülönböztetik a víz értékét (a haszonélvező szempontjából), a víz árát (a fo­gyasztóra terhelt díjat) és a szolgáltatás költségét (töke és üzemelési költségek). A gaz­dasági eszközök azonban nem tudják pontosan meghatározni a víz társadalmi, vallási értékét, a gazdasági és környezeti externáliákat. A víz értékének meghatározásában a társadalmi és környezeti prioritások éppúgy szerepet kapnak, mint a költségmegtérü­lés elve, ezért a készletek feletti ellenőrzésnek a kormányok illetve a használók kezé­ben kell maradnia. A tudás a fejlődés kulcstényezője és ezért igen fontos szerepe van az oktatásnak a szegénység elleni küzdelemben, a fejlett és fejlődő országok közötti szakadék áthida­lásában. A vízzel kapcsolatos tudásbázis szerteágazó, az egészségügytől a mezőgazda­ságig, az ipartól az ökoszisztémákig számos ágazatot felölel és szerepel benne müsza­ki-tudományos, gazdasági, gazdálkodási, jogi, és egyéb szakterület. Az információs és kommunikáció technológia vívmányaihoz sok szegény országban nem jutnak hozzá a szakemberek, de még a helyi tudás elterjesztése, melynek pedig sok esetben nagyobb hasznát vennék az érintettek, is nehézségekbe ütközik. Egyfajta dél-dél kooperáció szükséges amellett, hogy biztosítani kell a fejlődők számára a fejlett országok tudásbá­zisához való hozzáférést. A vizválság a gazdálkodás, az intézményi rendszerek válsága. Az okok között a széttöredezett gazdálkodási rendszer, a szektorális megközelítés, egymást átfedő vagy konfliktusba keveredő döntések, felvíz-alvíz ellentétek, a közösségi készletek magán­hasznosítása, megjósolhatatlan jogalkalmazási, engedélyezési gyakorlat szerepel. Ál­talánosan elfogadott, hogy az intézményi rendszerek hatékony működéséhez hozzátar­toznak olyan tényezők mint participáció, átláthatóság, egyenlőség, elszámoltatás, következetesség, integráció és etika. Bár sok országban napirenden van a vízgazdálko­dás reformja, úgy tűnik ez sem elégséges a vízválság elkerüléséhez, mivel a probléma­kör túlnő az ágazaton. A makro-gazdasági helyzet alakulásának, a népességnövekedés­nek és egyéb demográfiai változásoknak nagyobb hatásuk van a vízigényekre mint a szigorúan vett vízpolitikának.

Next

/
Thumbnails
Contents