Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)
1. füzet - Koris Kálmán: A hazai hegy- és dombvidék kisvízgyűjtők árvízhozamainak meghatározása
Vízügyi Közlemények, LXXXIV. évfolyam 2002. évi 1. füzet A HAZAI HEGY- ÉS DOMBVIDÉKI KISVÍZGYŰJTŐK ÁRVÍZHOZAMAINAK MEGHATÁROZÁSA DR. KŐRIS KÁLMÁN Az árvízszámítás a műszaki hidrológia egyik legfontosabb fejezete. A nemzetközi eljárások többsége mértékadó árvíznek (= tetőző árvízi vízhozamnak) egy adott valószínűségű vízhozamot tekint, tehát Q m = Q p%, azaz sztochasztikus alapon közelíti meg a problémát. A kisebbség egy „legeslegnagyobb" (maxima-maximorum) vízhozamot tekint mértékadónak, azaz Q m = 0 maXima x, ami a szélsőségesség fizikai megközelítését jelenti. Ez bizonytalan fizikaMiidrológiai alapokon nyugszik és irreális, igen nagy, szinte minden esetben gazdaságtalan értékeket szolgáltat. Finomabb megközelítést jelenthet az optimális számítási valószínűség figyelembevétele, ami szintén valószínűségi alapokon nyugszik, azaz: Q m = Q op l (= Q p%). A módszer alkalmazásának a felhasznált gazdasági-közgazdasági függvények és paraméterek bizonytalan volta szab határt. A mértékadó nagyvízhozam, vagy án'ízhozam adott valószínűségű vízhozammal való figyelembevétele általános. Az árvízszámítás legtöbb esetben empirikus (tapasztalati) módszerek alkalmazásával történik, s ezek a módszerek alapulhatnak becslésen, számításon, vagy észlelési adatok felhasználásán. A hidrológiai analógián alapuló alkalmazás legfontosabb bázisának — azonos klimatikus viszonyok mellett - a vízgyűjtő természetföldrajzi, geográfiai, alaki adatait, illetőleg a fedőréteg és geológiai alap fizikai—minőségi adatait, valamint a fedettségi adatokat tekinthetjük. Hidrológiailag feltáratlan vízgyűjtők árvízhozamának meghatározásánál, a fenti adatok az empirikus módszer bázisának hasonló adataival egyeznek, a hidrológiai analógiát elfogadjuk, azaz az árvízi lefolyásokat a módszer alapjait képező vízgyűjtők lefolyási viszonyaihoz hasonlónak tekintjük. Természetesen, ha a vizsgált vízgyűjtő fövízfolyásának szelvényében, vagy annak közelében vízhozam észlelések alapján hosszabb vízhozam adatsorral rendelkezünk, a mértékadó érték meghatározását hidrológiai statisztikai úton végezhetjük el. A hidrológia legváltozatosabb módszerei e két szélsőség (teljes hidrológiai adathiány — hosszúidejű vízhozam adatsor) közötti adattartományban alkalmazhatók. 1. A hazai árvízszámításról röviden Hidrológia-történeti szempontból a nemzetközi hidrológiai irodalom eljárásain alapulva készültek el az első hazai eljárások. Fontos megjegyezni, hogy e módszereket — megfelelő mérlegelés után — a hazai kutatások átvehetik és alkalmazhatják, a paraméterbázist sohasem. A Föld különböző régióiban olyan hatalmas klimatikus, vízjárási A kézirat érkezett: 2002. II. 10. Dr. Kőris Kálmán oki. mérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének adjunktusa.
