Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)
4. füzet - Klemeš, Vit: A simuló eloszlásfüggvények és az L-momentumok fetisizálása a hidrológiában
A simuló elosziásfiiggvények és az l-momentumok fetisizálása a hidrológiában 623 /. ábra. A kanadai Coquitlam tóra hullott napi csapadékösszegek évi maximumai 40 éves adatsoraiból szerkesztett különböző tapasztalati eloszlási alakzatok: (a) A meghaladási és meg-nem-haladási tartóssági görbe lineáris koordináta-hálózatban, (b) A meg-nem-haladási eloszlásfüggvény Gauss-tipusú valószínűségi hálózatban, (c) A meg-nem haladási eloszlásfüggvény logaritmikus hálózatban Fig. 1. Different empirical distribution plots of historic frequencies for 40-year record of annual maxima of daily precipitation totals at Coquitlam Lake, Canada : (a) the exceedance and non-exeedance duration curve in linear coordinate system, (b) the standard non-exceedance empirical distribution function on Gaussian probability paper, (c) the non-exceedance distribution function on logarithmic plot Bild I. Verschiedene, aus den 40jährigen Datenreihen der jährlichen Maxima der auf den Coquitlan-See (Kanada) gejallenen täglichen Niederschlagshöhen ermittelte empirische Verteilungsformationen: a) Uber- und Unterschreitungs-Dauerkurve im linearen Koordinatensystem, b) Unterschreitungs-Verteilungsfunktion im Gaussschen System, c) Unterschreitungs-Verteilungsfunktion im logaritmischen System рис. 1. Различные формы эмпирического распределения, составленные по 40-летним рядам Годовых максимумов суточных осадков, выпавших на канадское озеро Коквитлам: (а) кривая продолжителности превышения и непревышения в линейной системе координат, (б) кривая распределения непревышения в клетчатой системе типа Гаусса, (с) кривая распределения непревышения в логарифмической клетчатой системе amely ezek szerint: PP r=(r-0,5)/n, s ezzel megvetette annak alapját, ami később „a felrakási hely problémájáéként, a gyakoriság-elemzés egyik jelentős, önálló problémájaként vált ismertté (Cunnane 1978). Hazen azonban egy másik nehézséggel is találkozott. Az ő szavait idézve: „A felrakás gyakorlati nehézségét... a vonalak nagymértékű görbülete okozza... Ez a nehézség olyan nagy, hogy a módszert a legtöbb esetben elfogadhatatlanná teszi. E nehézséget úgy küszöböltem ki, hogy a valószínűségi görbének megfelelően osztott hálózatot, vagyis — ahogy másképpen nevezik — a normális hibatörvényt alkalmaztam... Látható, hogy a vonalak végeinek éles görbülete ily módon teljes mértékben megszűnt. " Az la ábra pontsorának ilyen módon osztott hálózatba való felrakása az lb ábra pontsorát eredményezi.
