Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)
4. füzet - Gulyás Pál: A rotatoria és crustacea plankton minőségi és mennyiségi vizsgálata a Dunán
A Rotatoria és Crustacea plankton minőségi és mennyiségi vizsgálata a Dunán 615 Az ezen a szakaszon betorkolló mellékvizek közül a Drávában szintén hatalmas mennyiségű Fragilaria crotonensis kovamoszatot találtunk. A domináns Zooplankton fajok a következők voltak: Brachionus calyciflorus, Keratella cochlearis cochlearis, К. c. var. tecta, Polyarthra vulgaris, Synchaeta oblonga, S. pectinata. Érdekes az, hogy a Crustaceák között nem találtunk nagy egyedszámú fajt. Másik érdekesség a mindenütt domináns Brachionus angularis és B. budapestinensis (Rotatoria) fajok szinte teljes hiánya. A mennyiségi vizsgálat eredménye szerint az előforduló állatok egyedszáma nagy, de lényegesen kisebb, mint a Dunában (44 100 ind./m 3). A Száva vizsgált szelvényében szintén Fragilaria crotonensis tömeget találtunk. A domináns fajok a két Synchaeta kivételével megegyeztek a Dráváéval. Az állomány egyedsúrüsége azonban kicsi volt, csupán 11 220 ind./m 3 értéket tett ki. A Veliko Moravaban ezzel szemben kis taxon számot (12) és nagy Melosira granulata algatömeget találtunk. A domináns fajok megegyeztek a Száváéval. A hatalmas egyedszámot (799 640 ind./m 3) szinte kizárólag a Brachionus és a Keratella (Rotatoria) fajok alkották. 3.2.7. A közös román—bulgár és román Duna-szakaszon (Jantra—Reni, 537—135 fkm) és alatta a deltában a fajszám (8-19) és az egyedsúrúség ( 1160-10 660 ind./m 3) egyaránt sokkal kisebb volt, mint az előző szakaszon. A domináns fajok is változtak. Calafatig (795 fkm) a Brachionus angularis angularis, В. calyciflorus, В. urceolarisa, Keratella cochlearis cochlearis, К. c. var. tecta, Acanthocyclops robustus dominanciája voltjellemző. Ez alatt a Brachionus calyciflorus egyedei eltűntek a mintákból és csak az Arges torkolata alatt (434 fkm) jelentek meg újra nagyobb gyakorisággal. Ezen a folyószakaszon a következő fajok dominanciája volt megfigyelhető: Brachionus angularis angularis, В. calyciflorus, Keratella cochlearis cochlearis, К. c. var. tecta, Polyarthra vulgaris, Bosmina (Bosmina) longirostris, Disparalona rostrata, Acanthocyclops robustus, Thermocyclops crassus. Az Arges alatti folyószakaszon a kis faj- és egyedszám oka lehet a folyó nagy lebegőanyag tartalma. Ez a minták szúredékében olyan mértékű volt, hogy az állatok meghatározását és megszámlálását szinte lehetetlenné tette, azt csak többszöri hígítás után lehetett elvégezni. Néhány ritka faj előfordulását azonban meg kell említeni: Dipleuchlanis propatula, Elosa worallii, Trichocerca longiseta, Alona karelica, Pleuroxus trigonellus, Ewytemora velox. A felsorolt fajok többnyire a szerves anyagokkal terhelt eutróf vizekben élnek. A mellékvizek közül az Oltban és a Jantraban a Melosira granulata és a Microcystis aeruginosa algafajok tömeges előfordulását tapasztaltuk. Az állatok fajszáma is (10 és 9) és egyedszáma (19 200 és 5160 ind./m 3) is egyaránt kicsi volt. Az Olt domináns fajai a következők: Keratella cochlearis cochlearis, К. c. var. tecta, Daphnia cucullata, D. galeata, Acanthocyclops robustus, Thermocyclops crassus. A Jantraban ezzel szemben csupán a Brachionus angularis angularis, a Keratella cochlearis var. tecta és a Bosmina (Bosmina) longirostris nagyobb állományai említhetők meg. A Rusenski Lomban a Rotatoria és Crustacea állományai hasonlóak voltaV az előző két mellékvizével. A Szeret és a Prut fajokban szintén szegény (10 és 11 faj), az állatok egyedsúrüsége is kicsi (2180 és 5500 ind./m 3). A domináns fajok többnyire megegyeztek:
