Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

4. füzet - Gulyás Pál: A rotatoria és crustacea plankton minőségi és mennyiségi vizsgálata a Dunán

616 Gulyás PáI Brachionus angularis angularis, Pompholyx sulcata, Bosmina (Bosmina) longirostris, Disparalona rostrata, Mesocyclops leuckarti. Ritka fajok előfordulását nem jegyeztük fel. 4. Következtetések A Duna Neu-Ulm-Tulcea közötti szakaszán és a mellékvizekben 79 Rotatoria, 27 Cladocera és 14 Copepoda összesen 120 faj jelenlétét állapítottuk meg. A fajok több­sége planktonikus életmódú, de vannak közöttük szép számmal tychoplanktonikus ele­mek is. Az egy-egy mintavételi szelvényben előforduló taxonok száma a Dunában 4—26, a mellékvizekben pedig 6-30 között változott. A Dunában a hossz-szelvény mentén lefelé haladva fokozatos faj- és egyedszám növekedés figyelhető meg. Igazi potamoplankton állományok kialakulásáról tulajdonképpen a magyarorszá­gi Duna-szakasztól lehet beszélni, amit az 1806,0-0,0 fkm közötti hossz-szelvényben előkerült domináns fajok jelenléte és előfordulása jól mutat. Az állományok egyedsürüsége is igen tág határok között mozgott. A Dunában ez a szám 280-1 383 600, a mellékvizekben pedig 1140-799 640 között változott. Ezek az értékek többnyire megegyeznek a korábban, nyáron végzett vizsgálatok eredmé­nyeivel. A nagy egyedszámok már az eutróf, politróf, növényi tápanyagokban gazdag, lassú áramlási sebességű folyókra és állóvizekre jellemzőek. A Rotatoria és a Crustacea plankton domináns fajai a Duna Neu-Ulm-Tulcea kö­zötti szakaszán a következők voltak: Brachionus angularis angularis, В. budapesti­nensis budapestinensis, В. calyciflorus, Keratella cochlearis cochlearis, К. c. var. tec­ta Bosmina (Bosmina) longirostris, Acanthocyclops robustus. Ezekhez a fajokhoz a jugoszláviai és a romániai Duna-szakaszon a Polyarthra vulgaris, Disparalona rostra­ta, Thermocyclops crassus fajok csatlakoztak. A Copepodák naupliusz és kopepodit lárvái is minden mintából többnyire nagy egyedszámban előkerültek. A felsorolt fajok a tápanyagban dús eu- és politróf vizekben dominánsak, azokban alkotnak nagy egyedsürüségü állományokat. A fajlista megegyezik a sok éves vizsgá­latok eredményeivel. Több ritka faj előfordulását is feljegyeztük, amelyek elsősorban a német, osztrák, szlovák és magyar Duna-szakaszról kerültek el: Brachionus falcatus, Collotheca atro­choides, Cupelopagis vorax, Lecane brachydactyla, L. (Monostyla) psammophila, L. (Monostyla) scutata, Monommata longiseta, Trichotria curta (Rotatoria), Alona gutta­ta, A. karelica, Graptoleberis testudinaria (Cladocera). A fajokban leggazdagabb állo­mányokat a magyar és a jugoszláv szakaszon találtuk. A Duna menti tározókban sem a faj szám, sem pedig az egyedszám nem nőtt meg számottevően. Az állományok egyedszáma a német, az osztrák, valamint a román és a bolgár Duna-szakaszon volt a legkisebb. A legnagyobb egyedsürüségü állományokat a Buda­pest alatti szakaszon és Jugoszláviában Novi-Sad, valamint a Tisza és a Száva torkolata között észleltük. Ezek az eredmények nem egyeznek meg más szerzők korábbi vizsgá­latokkal, amelyek szerint a maximális egyedszámok ettől lejjebb a román-bolgár-uk­rán folyószakaszon és a deltában fordultak elö.

Next

/
Thumbnails
Contents