Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

4. füzet - Gulyás Pál: A rotatoria és crustacea plankton minőségi és mennyiségi vizsgálata a Dunán

A Rotatoria és Crustacea plankton minőségi és mennyiségi vizsgálata a Dunán 613 fajok közül megemlítjük a kővetkezőket: Asplanchnopus multiplex, Collotheca atrochoides, Euchlanis tríquetra, Trichocerca elongata, továbbá néhány olyan a nagyobb folyókban gyakori, de a felső Duna- szakaszon nem talált néhány taxont: Asplanchna brightwelli, Brachionus diversicornis, B. quadridentatus, Filinia longiseta, Keratella torpica, Trichocerca pusilla, Chydorus sphaericus, Daphnia galeata, Moina micrura, Eucyclops niacruroides, E. serrulatus, Mesocyclops. A hossz-szelvény mentén fokozatos egyedszám növekedés figyelhető meg (2. ábra). A bal oldali mellékvizek közül a Vág vize eu-politróf, amit a 84 400 ind./m

3 egyedszám jelez. Kedvező körülmények között egy-egy politróf állóvízi Rotatoria és Crustacea fajnak nagy egyedszámú állománya fejlődik ki. A korábbi vizsgálatok eredményeivel ellentétben a Garam vizéből most mindössze 10 taxon került elő. Egyedszámuk (2300 ind./m

3) a folyó ezen szelvényére jellemző. Az Ipolyban ezzel szemben a szokásostól eltérően fajokban gazdag (30 faj), nagy egyedszámú állományt (13 840 ind./m

3) találtunk, melyet néhány eutróf vízi Rotatoria nemzetség (Brachionus, Euchlanis, Keratella, Synchaeta) fajai alkottak. Ennek valószínű oka a Duna visszaduzzasztó hatása miatt kialakult pangó vízi állapot lehet (3. ábra). 3.2.5. Budapest—Belgrád közötti (1659-1202 fkm) igen hosszú folyószakaszon 14—26 között változott a taxon szám és összesen 66 Rotatoria és Crustacea taxont határoztunk meg a minták szüredékében. A domináns fajok: Brachionus angularis angularis, В. budapestinensis budapestinensis, В. calycijlorus, Keratella cochlearis cochlearis. К. c. var. te с ta, Polyarthra vulgaris, Bosmina (Bosmina) longirostris, Acanthocyclops robustus. A gyakori elöfordulásúak közül pedig a kővetkezők említhetők: Asplanchna brightwelli, Brachionus quadridentatus, B. urceolaris, Lecane (Monostvla) bulla, Synchaeta oblonga, S. pectinata, Trichocerca pusilla, Diacyclops bicuspidatus, Mesocyclops leuckarti, Thermocyclops crassus. Érdekes az az eredmény, mely szerint újabb ritka fajok nem kerültek elő a vizsgálatok során. Az állományokban az állatok egyedszáma 1700-1 452 200 ind./m

3 között változott, amely különösen Budapest és a Dráva torkolata alatt, továbbá Újvidék és Belgrád térségében nőtt meg tekintélyes mértékben. Ennek oka a lelassult áramlási sebesség, a szerves szennyezéseket tartalmazó szennyvizek, továbbá a szűrő táplálkozású Zooplankton fajok számára bőséges táplálékkínálat. Ezek elsősorban a Rotatoria állományok egyedszámát növelték meg. Ezen a Duna-szakaszon volt a legnagyobb az alga biomassza értéke (6897—39 926 ng/l) és a Zooplankton egyedsürüsége is. Igen érdekes azonban az, hogy az alga biomassza erőteljes növekedése már Tass térségében (1586 fkm) megkezdődött, de csak Hercegszántóig ( 1434 fkm), gyakorlatilag a magyar-jugoszláv határig tartott és ez alatt egészen a Duna-deltáig fokozatosan csökkent. A Zooplankton egyedsürüsége ezzel szemben Hercegszántó térségétől kezdett erőteljesen növekedni és maximumát a Dráva és a Tisza torkolata közötti szakaszon érte el (1384— 1200 fkm), ahol az alga biomassza 832-3341 pg/l közötti értékre csökkent (/. ábra). Ez a jelenség minden bizonnyal a Zooplankton által történő szűrés eredménye. Ugyanakkor ezen a folyószakaszon volt a vízminták szüredékében hatalmas Microcystis, Fragilaria, Melosira algatömeg.