Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

4. füzet - Gulyás Pál: A rotatoria és crustacea plankton minőségi és mennyiségi vizsgálata a Dunán

612 Gulyás PáI Az állományok egyedsürüsége is kicsi volt, a m

3-kénti egyedszámuk csupán 560780 között változott. Ennek valószínű oka a folyó nagyobb áramlási sebessége, valamint a kevés táplálék, amit a kis alga biomassza értékek (1277-1238 j^g/l) is mutatnak (3. ábra). 3.2.2. lnn-Morava torkolata közötti Duna-szakasz (2225—1880 fkm). Itt már 45 Rotatoria és Crustacea taxont találtunk. Különösen a Morava alatti szelvény volt fajokban gazdag. A taxon szám 4—21 között változott. Az állományok a Brachionus angularis angularis, а В. budapestinensis budapestinensis а В. calyciflorus, Keratella cochlearis cochlearis, а К. c. var. tecta és a Bosmina (Bosmina) longirostris dominanciájával, továbbá a Keratella irregularis, Lecane (Monostyla) bulla, Synchaeta spp. Disparalona rostrata gyakori előfordulásával jellemezhetők. A ritka fajok közül megemlíthető a Cupelopagis vorax és az Elosa worallii. Az állományok egyedsürüsége a már említett szelvény kivételével gyakorlatilag azonos volt a fölötte levő szakaszéval (280-1790 ind./m

3). Külön meg kell említeni a Schwechat-csatornát, melyben az eutróf, szerves anyagokkal szennyezett vizekben is megtalálható fajok nagyobb egyedsürüségü állománya mellett (1790 ind./m

3) nagyszámú féregpetét és a nagy termetű Closterium acerosum (Desmidiales) algafaj nagyszámú egyedét is megtaláltuk. 3.2.3. A Morava torkolata ès a Gabcikovói-tározó közötti folyószakasz ( 1880— 1846 fkm). A vizsgálatokat tulajdonképpen a Gabcikovói-tározó területéről vett mintákból, valamint a tározóból kifolyó alvízcsatorna szapi szelvényének mintáiból végeztük, melyekből 31 taxon került elő. Egy-egy szelvényben 14—18 taxon. A domináns fajok megegyeznek az előző Duna-szakaszéval: Brachionus angularis angularis, В. budapestinensis budapestinensis, В. calyciflorus, Keratella cochlearis cochlearis, K. c. var. tecta, Bosmina (Bosmina) longirostris. A gyakori előfordulású fajok is szinte azonosak voltak kiegészülve a Polyarthra vulgaris és a Thermocyclops oithonoides fajokkal. Az állományok egyedsürüsége ezzel szemben észrevehetően nőtt, 940-1560 ind./m

3 között változott. Ennek feltehető oka a tározás hatása, a víz áramlási sebességének csökkenése és a szűrő táplálkozású állatok számára nagyobb táplálékkínálat. Az alga biomassza értéke is nőtt (3517-5808 pg/1, 3. ábra). A mellékvizek közül a Morava torkolati szelvényében a szennyezett, eutróf vizekben domináns fajok (elsősorban Rotatoriák) nagyobb állományait találtuk (6200 ind./m

3), továbbá a Microcystis kékalga fajok hatalmas tömegét. Utóbbiak jelenlétére már az előző dunai szelvényben is felfigyeltünk. Ez a jelenség a Morava egyértelmű szennyező hatását mutatja. Ennek ellenére néhány ritka fajt is feljegyeztünk [Lecane (Monostyla) closterocerea, L. (Monostyla) psammophila], 3.2.4. Gabcikovói—Budapest közötti folyószakasz (1846-1659 fkm). A szelvényenként talált fajok száma 17-19 között, egyedszámuk pedig 940-1560 ind/m

3 között változott. Ezek az értékek, továbbá a domináns és a gyakori fajok is gyakorlatilag megegyeznek a Gabcikovói-tározóban találtakkal. A tározóban érdekes módon az alga biomassza is és a Zooplankton egyedszám is csak kis mértékben nőtt (i. ábra). A ritka