Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

4. füzet - Kozák Miklós: Vízfolyások szabályozásáról a tények alapján és a jövő szemszögéből

Vízfolyások szabályozásáról a tények alapján és a jövő szemszögéből 589 egyre csökken. Ennek oka Fischer (1994) szerint egyrészt az, hogy a folyó egyre szárazabb klimatikai viszonyok mellett, bonyolult mellékágrendszerrel folyik lefelé, másrészt a talajnak nagy a vízfelvevő képessége (beszivárgás). A folyó további jellegzetessége, hogy számtalan híd keresztezi, melyek lokálisan megváltoztatják, leszűkítik a medret. E szűkületek mind az árhullámok levonulását, mind a völgy és a meder alakulását jelentősen megváltoztatják. A folyót még ma is az aktív alluviális mederanyag befolyásolja, melynek következtében a San Francisco-öbölben az alsó szakasz árvízvédelme és a hordalék vándorlás szabályozása állandó mederstabilizációt igényel. Az intenzív földrengéses térségben a felszín örökös mozgásban van. A Sacramento szabályozásának sikere az, hogy a folyó felső részén széles nyílt ártér van, míg alsó részét, a változó igények szerint árvédelmi töltések közé szorították. A felső szakasz hullámterén a. hordalék jelentős része lerakódik, ami mérsékli az alsó szakasz hullámterének feliszapolódását. Az Alabama folyó (USA) torkolati szakaszának szabályozása 1878-ban kezdődött, de — a hajózás érdekében — azóta is folytatódik, a víz mélyégének és a meder szélességének biztosításával. A szabályozás eszközei: átvágások, szabályozási müvek, árvédelmi töltések és kotrások. Kiemelendő, hogy a mederkotrás anyagát a hullámtéren belül helyezték el, ami nem szerencsés. A szabályozás után a környező farmerek panasszal éltek, mivel értékes fatelepítéseik károsultak és ennek okát a kotrási anyag hullámtéri tárolásában látták A károk okainak kivizsgálását egy bizottság végezte és megállapította, hogy a kotrási anyag a medervándorlást mérsékelte ugyan, de a kár így is tény (Shumm-Winkley 1994). A folyók intenzív medervándorlásának legmeggyőzőbb példája a pakisztáni Indus folyó, melynek évi középvízhozama Q

m= 18 100 m

3/s, vízgyűjtője 950 000 km

2 és az ártér mederanyaga finom homok. Ez a szeszélyes vízjárású folyó 26 év alatt óriási mértékben változtatta medrét és keresztszelvényeit, amit a völgy esése, a változó hordalékterhelés és a szélsőséges meteorológiai feltételek okoznak. Napjainkban a folyó nem kellően szabályozott, ami számos esetben okoz gátszakadást (Shumm—Winkley 1994). A Magdaléna folyó Colombia legjelentősebb vízfolyása. A gazdaság kulcskérdése a térség áruszállítása, mely csak vízi úton lehetséges. A folyó eredeti szabályozatlan állapotában a szállítás lehetetlen volt. A folyó szabályozási tengelyvonalát, hossz- és keresztszelvényeit szabályozási müvekkel, és kotrásokkal biztosították. Ennek ellenére egyes szakaszokon kedvezőtlen középzátonyok alakultak ki, ami a felszíni erózióval és tektonikai változásokkal magyarázható. A folyószabályozások tervezéséhez tehát a helyi ismeretek (geológiai, geomorfológiai, hidrológiai, hidraulikai és hordalékadatok) elengedhetetlenek. A Magdalena szabályozásának legfontosabb tanulsága: a számtalan mellékágra szakadt folyók szabályozásának legjobb eszköze a mellékágak lezárása és a vízhozamnak az egységes főmederbe való terelése. A folyók helytelen lefolyás szabályozásának egyik példája Niger folyó, mely 9 fejlődő országot és jelentős sivatagi térséget is érint. A folyó 2 millió km

2 vízgyűjtőjének 36%-a sivatag, az árhullámok vizének fele elvész (párolgás, szivárgás, vízkivételek). A folyón eddig több mint 50 gát épült, a felszíni erózió és a hordaléktermelés rendkívül intenzív (kimélyülések, lerakódások). Igen gyakoriak az erdöirtások ill. az erdők felégetése. A Szahara homokviharainak hatása is jelentős. A mezőgazdasági termelés nem fedezi a gyorsan növekvö lakosság igényeit, melyek csak fejlettebb víz- és agrárgazdálkodással kezelhetők. Az áruszállítás jelentős része is csak vízi úton történik, de ezt is nehezítik a még szabályozatlan folyószakaszok. A vízerőművekkel termelt vízenergia jelentősen segíti a térség villamos energia ellátását, ami különösen a csúcsenergia igények tekintetében fcntos, mivel ennek kalorikus erőmüvekkel történő kielégítése igen költséges lenne. Shumm-Winkley (1994) szerint a folyami vízerőművek sorozatos kiépítése jelenthetnek hathatós segít-