Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

4. füzet - Kozák Miklós: Vízfolyások szabályozásáról a tények alapján és a jövő szemszögéből

586 Kozák Miklós - a hordalék lerakodási helyének szabályozása folyószabályozási müvekkel; - ésszerű üzemrend a tározók hordalékterhelésének csökkentésére; — előülepítő hordaléktározók létesítése a mellékágakon; — a felszíni erózió csökkentése. A kínai folyók szabályozására vonatkozó tapasztalatok és tervek igen figyelemre méltóak. Az árvízvédelem leghatékonyabb eszközének a folyók begátolását (árvízvédelmi töltések építését) tartják, de a gátak állandó felügyelete (karbantartás) és a tapasztalatok közreadása (árvízvédelmi szakértelem) is a kiemelt feladatok közé tartozik. A tározóknál az ésszerű üzemeltetési rend a leghatékonyabb. Kínában az árvédelmi töltések építésére már nagyon korán sor került, mert jelentős a folyó menti laksürüség és ezért fontos a lakosság érdekvédelme. Érdekes megoldásnak tűnik az az elképzelés, hogy a hullámtéren kívüli védett, de túlságosan mély és agrotechnikailag értéktelen területeket hordalékban dús árvizek idején irányított és szabályozott rendszeres elárasztásokkal feliszapoltatnák. Szerintük ez különösen előnyös lehet a gyenge (szikes) talajokon, melyeken a feliszapolás javíthatna. Megjegyzendő, hogy ez talán a hullámtéren régebben lerakódott anyagból is megoldható olcsó és kazettánként elrendezett hidromechanizációs technológiával is. A Sárga-folyón egy árvíz után 0,10 m vastagságú feliszapolódás is gyakori, ezért a kínai mérnökök tervei — érthetően — nagy időtávlatokra vonatkoznak. Gyors megoldásként: a Sárga-folyó völgyének vízhiányát a Jangcéből tervezik pótolni átvezetéssel. 2.6. A Jangce folyó lefolyás-szabályozása A Kínai Köztársaság életére és gazdaságára a legnagyobb hatása a Jangce folyónak van, mely 5987 km-es hosszúságával a világ harmadik legnagyobb folyója. Vízgyűjtője 1,8 millió km

2. Eszak-Tibetben ered, majd áttöri a kb. 200 km hosszúságú látványos és kies szűk szorost, ami, Sanxia vagy Három-szoros néven is ismeretes. E folyó múltbeli, tragédiákkal teli története, és jelenleg ott folyó grandiózus építkezés (Nagy 2002), különös példa lehet egy folyóóriás lefolyás-szabályozása szükségességének igazolására. A Három-szorostól lefelé (5. ábra) a folyó medre kiszélesedik és raeanderezve kanyarog Dél-Kína hatalmas termékeny síkságain keresztül a befogadó Kínai-tenger és Sanghaj felé Kína számára & Jangce folyó igen jelentős, ahol 400 millió ember él és völgye mind ipari, mind mezőgazdasági szempontból a legjelentősebb. A térségben itt állítják elő a nemzet gabonatermelésének 40%-át, melynek 70%-a csak öntözéssel megtermelhető rizs. Az ipari termelés 40%-a szintén e térségből származik. Ugyan akkor sajnálatos, hogy a Jangce völgye még napjainkban is az árvízkatasztrófák tekintetében az ország legveszélyeztetettebb térsége. A kínai állam 1993-ban kezdte el a Három-szoros néven létesítendő többcélú vízlépcsőrendszer (5. ábra) megépítését (Nagy 2002). A létesítmény a világ és egyben Kína leghatalmasabb, többcélú vízgazdálkodási alkotása lesz, melynek célja a Jangce folyó hasznosítása, a térség általános fejlesztése és árvízvédelme (Du 2000). A Három-szoros egyik legfontosabb rendeltetése az árvízkárok elhárítása, mely évszázadok óta mérhetetlen károkat okoz a kínai gazdaságnak. A Jicsang és a Cson-