Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)
4. füzet - Kozák Miklós: Vízfolyások szabályozásáról a tények alapján és a jövő szemszögéből
Vízfolyások szabályozásáról a tények alapján és a jövő szemszögéből 587 5. ábra. A Jangce folyó vízgyűjtője és mellékágai Figure 5. Catchment of the River Yangtze with the side river branches Bild 5. Das Einzugsgebiet und die Nebenarme des Flusses Yangtze рис. 5. Бассет водосбора реки Янгце king közötti (5. ábra) 600 km-es folyószakasz e téren különösen kritikus, ahol — közvetlenül a folyó mellett - 15 millió lakos gazdálkodik (Kozák 2002). Ugyanitt rengeteg gyár és üzem működik, melyeket a meglévő régi és gyenge (10-И5 m magasságú) árvédelmi gátrendszer nem képes megvédeni az árvizektől. Az elöregedett gátak átszakadása évszázadok óta mérhetetlen anyagi károkkal és emberáldozatokkal járt. Csak 1644-1911 között 214 gátszakadás volt. Az 193l-es és 1935-ös árvízkatasztrófa közel 300 000 ember halálát okozta és 50 000 km 2 müveit terület került víz alá. Az 1954-es árvíz során 30 000 ember halt meg és 31 700 km 2 terület került víz alá. Az anyagi kár elérte az 1,5 milliárd US dollárt. Az árvizek okai, a torrens szerű csapadék lefolyások és a 600 km-es folyószakasz elégtelen vízlevezető képessége. Teljesen nyilvánvaló, hogy e szakaszon a folyó vízszállító képessége ((2=60 000 m 3/s) messze elmarad a tényleges, maximális árvízhozamoktól (ömax~90 000 m 3/s). A folyó vízszállító kapacitása már nem növelhető, ezért került sor a Három-szoros-vízerömű megépítésére. A teljes völgyelárasztás lehetővé teszi, hogy a 40 Mrd m 3-es tározótérböl 22 Mrd m 3 csak az árvíztározás célját szolgálja (árvízi maximum lecsökkentése). így a Három-szoros-vízerömű egyik legfontosabb rendeltetése a folyó e 600 km-es középső szakaszán az árvízi biztonság növelése. Sajnos, ez azzal jár, hogy a folyó völgyében a régi árvédelmi töltések által „védett" területek egy része elöntésre kerül, ahonnan ezért, kb 1 millió lakost át kell telepíteni. Ám a kínai hatóságok itt már alkalmazzák az idevonatkozó legújabb kártérítési elveket: „Áttelepítésre csak akkor kerülhet sor, ha azt az egész társadalom érdeke indokolja, és az áttelepítettek új életfeltételei nem lehetnek rosszabbak az előzőeknél". A Jangce folyó a kínai állam legjelentősebb vízi üt hálózatának a gerince is, mely behálózza az egész vízgyűjtőt és biztosítja a térség termékeinek olcsó és környezetkímélő vízi úton történő szállítását. A Jangce és annak számos mellékága Kína 18 körzetén és ezek városain folyik keresztül, ezért a vízi szállítás feltételei rendkívül kedve-