Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

4. füzet - Kozák Miklós: Vízfolyások szabályozásáról a tények alapján és a jövő szemszögéből

Vízfolyások szabályozásáról a tények alapján és a jövő szemszögéből 577 ország (rész) igényeinek és lehetőségeinek kell, hogy megfeleljen. Külön kiemelkedő a regionális, nagy térségre kiterjedő vízmüvekben való gondolkodás. A víz tározásának helye, illetve lehetősége általában adott, ugyanakkor a vízigények rendszerint a térségekben szétszórtan, regionálisan jelennek meg, melyek csaknem mindig víztározással biztosíthatók, ami a jövőben is egyre inkább így lesz. Fejlettebb országokban a vízellátás rendszere csaknem azonos az áramellátáséval. A víztározás műszaki létesítményei nagymértékben függenek a hidrológiai és topográfiai, illetve geológiai adottságoktól. Hegy- és dombvidékeken a tározó legfontosabb műtárgya a völgyzárógát, míg síkvidékeken a duzzasztómüvek (Mosonyi 1943, Kozák—Rátkv 1999, IEA 2000). A lefolyás-szabályozásnak azonban vannak olyan hatásai, amelyekkel a tervezés során feltétlenül számolni kell: Völgyzárógátak esetében a talajvízszint számottevő megemelkedése és ennek hatásai—a geológiai feltételek miatt-általában nem jelentősek. A tervezés során gondosan elemezni kell mind a vízgyűjtőt, mind a tározót és a gát helyét, az ott élők és a természeti értékek jövője, léte szempontjából (Tőiy 1952, Hajós 2001, Kozák 2001, Váradi 2002). A beavatkozások során károsodás senkit nem érhet ( WRD 2001 ). Síkvidéki duzzasztás esetén, mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek áramlása jelentősen és kedvezőtlenül is módosulhatnak: - a folyó vízszintje magasabb, ezért módosul a szomszédos területeknek a folyó felé történő természetes lecsapolása (de ez talajvízszínt szabályozó csatornákkal, egyéb létesítményekkel szabályozható); - a csapadékvizek lassabban szivárognak a befogadók felé (csökken a felszíni lefolyás); - a duzzasztott térből kiszivárgó víz a mélyebb fekvésű területeket elmocsarasíthatja; - a mellék és holtágak flórája és faunája változhat. A duzzasztás számos — a hátrányokat messzemenően meghaladó — az emberiség igényeit jobban kielégítő előnyökkel is jár: - a vízkivételek magasabb és állandó szinten biztosíthatók; - a partvédelem esztétikusabb, gazdaságosabb; a flóra és fauna szempontjából elönyösebb (az ausztriai vízlépcsők térsége); - a parti vízbázis táplálása kedvezőbb; és gazdaságosabb; - a magasabb talajvízszint ingyenes altalajöntözést biztosíthat; - fokozódik a víz öntisztulása, különösen hullámtéri duzzasztás esetén (Kisköre); - a hullámtéri szigeteken a madárvilág zavartalan otthont talál (Kis-Balaton, Kisköre); - a sokirányú vízhasznosítások (sport, üdülés vízellátás, vízi közlekedés, vízenergia, termelés) lehetőségei szinte pótolhatatlanok;. - a tározóterek súlyos haváriák elhárítására is alkalmasak (tiszai ciánmérgezés). A duzzasztás kedvezőtlen hatásainak elhárítására, illetve mérséklésére meg vannak a jól bevált mérnöki megoldások (Mosonyi 1994, Hajós 2001, Kozák 2001. Váradi 2002). Emellett, a szennyvizeket sem a természetes, sem a duzzasztott folyókba sem szabad, bevezetni. A mellék- és holtágak élővilágának fenntartására is megoldást lehet és kell találni.