Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

4. füzet - Kozák Miklós: Vízfolyások szabályozásáról a tények alapján és a jövő szemszögéből

Vízügyi Közlemények, LXXXIV. évfolyam 2002. évi 4. füzet VÍZFOLYÁSOK SZABÁLYOZÁSÁRÓL A TÉNYEK ALAPJÁN ÉS A JÖVŐ SZEMSZÖGÉBŐL DR. KOZÁK MIKLÓS Vízfolyásaink, minden élőlény számára, olyan fontos életelem hordozók hálózata, mint az emberi testben vérünk érrendszere. Folyóink a felszínre hullott csapadékból táplálkoznak és szolgáltatják az ivóvizet is, mely egyrészt legfőbb életelemünk, másrészt egy folyó nélküli város, szépségében sohasem versenyezhet egy Kék-Dunás, Bécs vagy Budapest lenyűgöző látványaival. Az emberiség lélekszámának növekedésével azonban egyre több gondot okoz a vízigények kielégítése és a vizek elszennyeződése., Ezért, a vízfolyások szabályozásával, hasznosításával,, védelmével, és kártételeivel a jövőben egyre több gondunk lesz, ill. van. Földünk felszínének változatos természeti adottságai és az evolúciós folyamatok ritkán alakulnak az emberiség szeszélyesen változó igényeinek megfelelően. Ugyanakkor, minden emberi tevékenységgel kapcsolatban megnövekedtek a jogos természetvédelmi követelmények is. À természeti értékek szakszerű és jogos védelme mellett azonban sajnos akadnak szakszerűtlen, kizárólag csak egyoldalú és önérdekű álláspontot képviselő, laikus vélemények is, melyek nem a társadalom hosszú távú érdekeit szolgálják Ilyen nézetek gyakran jelennek meg „független szakértői" vagy álzöld színekben, A téves szemléletek egyes képviselői pl. vitatják a folyók szabályozásának és hasznosításának szükségességét. Nézetük, hogy a vízfolyásokat magukra kell hagyni, hogy szabadon, minden beavatkozás és hasznosítás nélkül élhessék természetes, zavartalan életüket, de a már szabályozott folyók újra kanyargósítását is szorgalmazzák.. Vízfolyásaink természeti értékeinek, flórájának és faunájának védelme is alapvetők, de mégis az a kérdés, hogy a természetvédelem és az emberiség hosszú távú fenntartható fejlődésének, melyek az elsödleges követeiményei? A magyar folyószabályozási tapasztalatok és ezek tudósai világszínvonalúak, melyeket a világ szakemberei mindig elismertek. 1. A vízfolyások, az emberiség és a szeszélyes természet A természeti erőforrások (vízfolyások, termőföldek, hidrológiai, klimatológiai viszonyok, az ásványvagyonok, stb.) földfelszíni megjelenései és eloszlásai rendkívül aránytalanok, melyek ma is kirívó jelenségek és ellentmondások forrásai (olaj, földgáz, arany, gyémántmezők értékes őserdők, vagy kopár sivatagok, stb. eloszlásai) Az emberiség letelepedését döntően - mindig is - a vízfolyások és élelmünk bázisait adó természeti adottságok határozták meg. Az iható víz forrását képező csapadékmennyiség egyes helyeken alig éri el az évi 20 mm értéket, míg máshol ennek százszorosa is előfordulhat. Emellett, a csapadék éves, időbeli eloszlásában is óriási aránytalanságok A kézirat érkezett: 2003. II. 27. Dr. Kozák Miklós oki. mérnök, ny. egyetemi tanár.