Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

4. füzet - Szlávik L.-Tóth S.-Nagy L.-Szél S.: Árvízi kockázatok elemzésének és térképezésének irányelvei

492 Szláv ik L.—Tóth S.-Nagy L.-Szél S. tó vízmélység, a tartósság, a dinamikai tényezők jellemző kombinációiból származó veszélyeztető intenzitások és azok előfordulási gyakorisága alapján levezetett veszélyességi mértékek szerint az elönthető területeken belül különböző veszélyességü zónák kijelölését; és - a kockázati térkép az elöntési- és a zónatérkép adta információkat a területhasználattal, annak gazdasági jellemzőivel, az egyes területek vagy objektumok elöntéssel szembeni érzékenységével, a népsűrűséggel és egyéb fontos információkkal összevetve a veszélyeztetett területek különböző kockázatú területeit hivatott kijelölni. Külföldi szakirodalmi megállapítások szerint az árvízkárok mintegy 40%-a a kockázati tényezők figyelmen kívül hagyásával magyarázható. Az árvízkockázati térkép minden területfejlesztési politikának és minden területi árvízvédelmi beavatkozási politikának alapvető eszköze, s egyben kiindulópontja is. Az árvízkockázati térképek a következő célokat szolgálhatják: — a területhasználat tervezéséhez szükséges alapvető kezdeti infonnációkat nyújtanak, — lehetővé teszik az új lakó- és fejlesztési területek megfelelő kijelölését és fejlődését, — segítségükkel megállapíthatóak az árvíz okozta károk és a kockázat csökkentésével járó előnyök, — a nem-szerkezeti árvízvédelmi intézkedések— pl. az árvízálló területhasználat, vagy építési mód — megvalósíthatósága pontosan megállapíthatóvá válik, — bármiféle biztosítási terv alapját adják, — logikai alapját képezik a beruházások tervezésének és a prioritások megállapításának, különösen nem-szerkezeti intézkedések esetén, — és végül, de nem utolsó sorban ezek a térképek növelik a lakosság valós ismereteit a várható veszélyekről. A hazai helyzetet jellemezve összességében megállapítható, hogy az 1970-es években elvégzett kutatási-fejlesztési munkák folytán van térképünk az 1%-os, ill. 1%0-es valószínűségű árvíz által a legkedvezőtlenebb gátszakadások következtében bekövetkezhető lehetséges maximális elöntésekről. Az 1980-as évek során az „Árvízvédelmi fejlesztések optimális sorolása" c. kutató-fejlesztő munka (Ress 1983) nyomán van kárbecslésünk, de nincs árvízkockázati térképünk. Az árvízkockázati térképnek a következő infomiációkat kellene tartalmaznia: — különböző, ezen belül az ártéri öblözet védvonalának védöképességi határának megfelelő gyakoriságú árvizek által okozható elöntések kiterjedéséről, határairól; — a fenti gyakoriságú árvízi elöntések esetén várható vízmélységekről, területi eloszlásukról; — a fenti elöntések tartósságáról, annak területi eloszlásáról; — az elöntési mélység—tartósság területi eloszlásáról; — az elöntési folyamat során kialakuló áramlási viszonyokról, kritikus áramlási sebességű zónákról;