Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)
4. füzet - Szlávik L.-Tóth S.-Nagy L.-Szél S.: Árvízi kockázatok elemzésének és térképezésének irányelvei
Á rvíz i kockázatok elemzésének és térképezésének irányelvei 493 — a különböző gyakoriságú árvizek eseten a veszélyeztetett területen keletkezhető károkról. kárérzékenységi zónákról; — a veszélyeztetett terület népsűrűségéről, annak eloszlásáról; — a magas kockázati tényezővel jellemezhető zónákról. Egyértelműen szükség van az árvizkockázati térképezés európai gyakorlatának hazai bevezetésére, különös tekintettel az ország küszöbön álló EU csatlakozására, a közelmúlt árvizei nyomán felkeltett figyelem kihasználására, a fejlesztések nemzetközi pénzintézetek, illetve EU alapok által történő finanszírozásának lehetőségére, annak kritériumaira, a biztosítási módszerek alkalmazásának szélesítésére stb. Annak erdekében, hogy a szereplők, beleértve az érintett egyes embert is; érdekeiket felismerjék, — racionális gazdasági döntéseket készítsenek elő, illetve hozzanak meg, — a kárérzékenységhez illeszkedő területhasználati és településfejlesztési megoldásokat válasszanak, — a védelem racionális mértékét megállapíthassák, — az árvízvédelmi fejlesztéseket gazdaságosan megtervezhessék, elbírálhassák és sorolhassák. — az érintettek által fizetendő járulékok mértékét meghatározhassák, — a támogatásokat odaítélhessék, hatékony biztosítási terveket készíthessenek, a lakosság figyelmét az őket érintő kockázatokra irányítsák, megfelelő információval kell rendelkezzenek az árvízi kockázatok mibenlétéről és mértékéről, melyet a legcélszerűbb formában az árvízi kockázati térképek nyújthatnak (Tóth 1994). Az árvízi kockázat elemzés és térképezés hazai bevezetésének előmunkálatai 1993-ig nyúlnak vissza ( Tóth 1993, 1994, 1996, Nagy-Tóth 1999, 2001, Pupp 1999, Szlávik 1999, 2000, 2001, Nagy 2001a, 2001b). A továbblépés érdekében gondosan tanulmányoztuk a vonatkozó szakirodalmat, különösen az Egyesült Királyság irányelvét (UK 1990), továbbá az eddigi hazai kezdeményezéseket. 2. Az árvízi kockázati térképezés menete, fázisai Az árvízkockázati térkép clkészitésének folyamata az 1. ábrán látható. Az ábra alsó sorában feltüntetett tevékenységek már a kockázati térképezés, mint eszköz további felhasználási lehetőségeire, a kockázat csökkentési változatok optimalizációjára utalnak. A folyamatábra bal oldali oszlopában elhelyezkedő blokkok az. adatgyűjtés és elsődleges feldolgozás feladatait tartalmazzák, a középső oszlop reprezentálja a modellezési tevékenységeket, míg a jobboldaliak a közbenső és a végterméket. A bemenő adatok feldolgozása, a modellezés és a térképek előállítása térinformatikai rendszerben történik.
