Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

4. füzet - Szlávik L.-Tóth S.-Nagy L.-Szél S.: Árvízi kockázatok elemzésének és térképezésének irányelvei

Vízügyi Közlemények, LXXXIV. évfolyam 2002. évi 4. füzet ÁRVÍZI KOCKÁZATOK ELEMZÉSÉNEK ÉS TÉRKÉPEZÉSÉNEK IRÁNYELVEI DR. SZLÁVIK LAJOS, TÓTH SÁNDOR, NAGY LÁSZLÓ és SZÉL SÁNDOR Magyarországon az árvizek a legjelentősebb természeti kockázati tényezők. Az árvízvédelem elsősorban élet- és vagyonbiztonsági kérdés, az ország katasztrófavédelmi biztonságpolitikájának is része. A hazai folyók árvízi viselkedésének jobb megismerésére alkalmas módszerek fejlesztésére és gyakorlati alkalmazására 2001-ben, a Nemzeti Kutatási—Fejlesztési Programokban (NKFP) keretében egy átfogó kutatómunka indult ,ytz árvízi kockázatok meghatározásához szükséges műszaki és tudományos alapok megteremtése, új árvízi gyakorisági- és kockázat-becslési módszerek kidolgozása" címmel (Szlávik 2001). Ennek keretében sokoldalú és megbízható alapokat kívánunk teremteni az árvízi biztonsági előírások újraértékeléséhez. A vizsgálatok feltárják az árvizek várható viselkedésének törvényszerűségeit. A kutatási eredmények hasznosítása az ország egészére érvényes árvízvédelmi szabályozások korszerűsítésében, az árvízvédelem hatékonyságának növekedésében, az árvízkárok csökkentésében jelenik meg. Az ÁRVÍZKOCKÁZAT projekt célkitűzése a hazai folyók árvízi viselkedésének jobb megismerésére alkalmas hidrológiai-hidraulikai módszerek és döntési kritériumok megállapításához szükséges több tényezős (gazdasági, életminőségi, ökológiai) kockázatbecslési eljárások fejlesztése és gyakorlati alkalmazása. Sokoldalú és megbízható alapokat kívánunk teremteni a mértékadó árvízi előírások újraértékeléséhez. Ehhez az árvízvédelemmel szemben támasztott társadalmi és környezeti igények változásának elemzésére és értékelésére, az ártérfejlesztés és a vállalható kockázat összefüggéseinek vizsgálatára van szükség, különös tekintettel a folyóvölgyek ökológiai, illetve életminőségi jelentőségére. A vizsgálatok feltárják az árvizek várható viselkedésének statisztikai és hidraulikai törvényszerűségeit. A kutatási eredmények közvetlen hazai hasznosítása az ország egészére érvényes árvízvédelmi szabályozások korszerűsítésében, az árvízvédelem költséghatékonyságának növekedésében jelenik meg. Az „árvízi kockázat" kifejezés egy természeti jelenség társadalmi vetületére utal. Az árvíznek, mint természeti jelenségnek vizsgálata a természeti földrajz és a műszaki hidrológia egyik legsokrétübb tárgyköre; a kockázatnak, mint az egyéni és közösségi magatartást befolyásoló tényezőnek a megértése mélyreható és szerteágazó ismereteket kíván a szociológiai, gazdaságtani és műszaki szaktudományok köréből. Ilyen móA kézirat érkezett: 2003. IV. 21. Dr. Szlávik Lajos oki. mérnök, Ph.D., toiskolai tanár, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM Budapest), főosztályvezetője. Tóth Sándor oki. mérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Felszíni Vizek Főosztályának vezető főtanácsosa (Budapest). Nagy László oki. mérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Felszíni Vizek Főosztályának főtanácsosa (Budapest). Szél Síindor oki. mérnök, a VITUKI-Consult Rt. igazgatója, (Budapest)