Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

446 Déri József működésének köszönhető. Ez az együttműködés tette lehetővé azt, hogy az algériai egyetemeken végzett mérnökök fokozatosan átvegyék és irányítsák az országos hidrológiai információrendszer üzemeltetését és fejlesztését. Az átadott tapasztalatok alapján az algériai mérnökök az ország jövőbeli vízgazdálkodási igényeinek megfelelően fejleszthetik a történelmileg kialakult hidrológiai és hidrometeorológiai észlelőhálózatokat és korszerűsíthetik az állomáshálózatok sűrűségét. A vízminőség-ellenőrző észlelöhálózat és laboratórium-hálózat fejlesztése, továbbá a kialakított hidrológiai adatbázis többcélú és gazdaságos hasznosítása, az adatbázis karbantartása, a vizek menynyiségére és minőségére vonatkozó adatok közötti összefüggés kutatása, a vízerózió törvényszerűségeinek tanulmányozásához szükséges adatgyűjtés továbbfejlesztése, stb. a műszaki-tudományos együttműködés állandó elemei közé tartozik. Az országos hidrológiai információrendszer üzemeltetését és fejlesztését szolgáló magyar-algériai együttműködés lehetővé tette a vidéki körzetekben dolgozó szakszemélyzet betanítását és az algériai egyetemi hallgatók diplomamunkái elkészítésének irányítását. A korszerű hidrológiai és hidroklimatológiai adatbázis kialakításának jelentősége az, hogy a hidrológiai ciklus két lényeges elemére (a csapadékra és a felszíni lefolyásra) vonatkozó archív észlelési adatállomány a hagyományos adathordozókról számítógépes adathordozókra került. Ez a munka időt, türelmet és jó együttműködést igényelt, ugyanis ebben az esetben a szakmai ismeretek és a helyismeret ugyanis ebben az esetben a szakmai ismeretek és a helyismeret egyenrangúan fontos elemei voltak az eredményes munkának. Az elért eredmény értékét növeli az, hogy az adatbázis az 1970-es években készült, amikor az adatkezelő szoftver-rendszer kidolgozásához kevés értékelhető nemzetközi és még kevesebb helyi tapasztalat állt rendelkezésre. Az adatbázis üzembe helyezésének kezdeti időszakában felmerült problémák kezeléséhez jelentős segítséget jelentett az adatkezelő rendszer részletes dokumentációjának elkészítése (Juhász—Futaki 1979). Az adatgyűjtő hidrológiai állomáshálózatok felülvizsgálatának eredményeit és továbbfejlesztésükre vonatkozó javaslatokat korábbi publikációk tartalmazzák (Déri 1977, 1979). 3.2 Tanulmányok, kutatások A jelentős mértékű demográfiai növekedéssel is összefüggő időszakos ivóvízhiány, valamint a tervezett 8000 km

2 terület öntözővíz-igényének a kielégítése a tározásos vízkészlet-gazdálkodás széleskörű elterjesztését igényli. A szélsőséges vízjárású vízfolyások kisvízi készletének a szabályozását és a növekvő környezeti kockázatot jelentő árvizi csúcsvizhozamok csökkentését szolgáló völgyzárógátas víztározók tervezésének tudományos előkészítése és a méretezéshez szükséges alapadat-szolgáltatás meghatározó feladatot jelentett a magyar hidrológus szakértői csoport számára. Mintegy 30 víztározó-szelvényre vonatkozóan készült hidrológiai vizsgálat, megvalósíthatósági szakvélemény és komplex tanulmány. Ezek a dokumentációk a fejlesztési döntéshozók és a tervezők számára szolgáltattak alapadatokat a vizsgált vízfolyások geomorfológiai jellemzőiről, a vízgyűjtőterület csapadékviszonyairól, árvízi és