Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Magy ar hidrológus szakértői csoport Algériában 447 kisvízi jellemzőiről, a tározható vízkészlet mennyiségi és vizkémai jellemzőiről, a liordalékhozamról, a tározótér feliszapolódási kockázatáról, valamint a párolgási veszteségről. Az egységes módszerrel készült tanulmányok összessége olyan alapadat- és paramétergyüjteményt képez, amely nagyobb térségekre vonatkozó átfogóbb hidrológiai kutatásokat és regionális törvényszerűségek feltárását is lehetővé tette. A völgyzárógátas víztározók telepítésére alkalmas vízfolyásszelvények jelentős része esetében részleges vagy teljes adathiánnyal kellett számolni, ugyanis az ország hidrológiai megkutatottságát nagy mértékű egyenetlenség jellemezte. Ennek következtében fontos alapfeladatot jelentett a csapadékviszonyokat jellemző térképek korszerűsítése, valamint az árvízi hozamokat, a felszíni vízkészletet és a vízerózió jellemzőit becslő módszerek ellenőrzése és továbbfejlesztése. Algériában az 1964-ben nyomtatott formában közreadott országos csapadéktérkép hiányos csapadékmérő állomáshálózatra és nem kielégítően hosszú észlelési adatsorokra épült. A vízkészletbecslö módszerek megbízhatóságának növelése érdekében szükségessé vált a regionális és az országos csapadéktérképek naprakész változatainak elkészítése. A magyar szakértői csoport 1972-81 közötti időszakban több mint 500 csapadékmérő állomás több, mint 2 millió adatát dolgozta fel. Az alapadatok a hagyományos papír adathordozóról mágneslemezre kerültek. Az adatok ellenőrzését és javítását a szakértői csoport kutatói által kifejlesztett számítógépi programok segítségével végezték. A homogén csapadék-adatbázis lehetővé tette a regionális és az országos csapadéktérképek új változatainak az elkészítését (Body 1985), valamint a csapadékjárás törvényszerűségeinek a kutatását. Megbízható módszereket és segédleteket dolgoztak ki a csapadék-intenzitás, -tartósság és -gyakoriság számítására (Juhász 1981 ). Az új csapadék-adatbázis hasznosításával végzett kutatás egyes részletét szemlélteti a 2. ábra, amely a csapadék intenzitása és időtartama közötti kapcsolatot ábrázolja a területi csapadék sokévi átlaga függvényében (Juhász 1981). A fejlesztési területeken lévő vízfolyások tározó-méretezési szelvényeinek többségét mérési adathiány jellemezte. A völgyzárógátas víztározók vízkészlet-gazdálkodási méretezése megbízható alapadat-szolgáltatást igényel. A felszíni vízkészlet meghatározására kifejlesztett hagyományos számítási eljárások alkalmazhatósági körének bővítése és megbízhatóságuk fokozása érdekében komplex kutatási program készült. Ennek keretében számba vettük az algériai vízfolyásokkal kapcsolatos hidrológiai, klimatológiai és geomorfológiai alapadatokat, majd kiszámítottuk a kutatáshoz szükséges paramétereket. A kutatást előkészítő vizsgálatok eredményei szerint az algériai vízfolyásrendszerre telepített hidrometriai állomáshálózat 56 állomása alkalmasnak minősült a nagyobb térségekre vonatkozó törvényszerűségek feltárására. A rendelkezésre álló 1203 állomásévnyi hidrológiai információbázis elégségesnek bizonyult a felszíni vízkészletbecslö, adathiánypótló módszertan és segédletek kifejlesztéséhez. A kutatás eredményeként a vízgyűjtő átlagos évi vízkészletét (S a a) az S a n = 0,915 Р 2ш • А аШ ( 10" m 1) ( 1 ) összefügéssel javasoltam meghatározni, ahol P — a vízgyűjtő átlagos évi csapadékösszege (m), A - a vízgyűjtő területe (km 2).
