Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Magy ar hidrológus szakértői csoport Algériában 445 egyezés született arról, hogy Magyarország vállalja 10 építőmérnök és 30 felsőfokú technikus kiképzését; felajánlotta az egyetem utáni továbbképzés lehetőségét. A továbbiakban az ivóvízellátással és szennyvíz-tisztítással kapcsolatos előtanulmányok és kiviteli tervek készítésében született megállapodás, ezen kívül a magyar fél műszaki tervdokumentációt küld vízgazdálkodási berendezésekről. Foglalkoztak azzal a lehetőséggel, hogy vegyes vállalatokat hozzanak létre vízgépek és szerkezetek gyártására, közös tervezéssel, kivitelezéssel (Dégen et al. 1973). Magyar kormánybizottság alakult, amely értékelte Magyarország és Algéria közötti tudományos együttműködés eredményeit és meghatározta a jövőben követendő célokat. A magyar hidrológus szakértői csoport algériai munkásságát meghatározó szerződéseket általában két éves gyakorisággal hosszabbították meg (Stelczer 1976). A szakmai kapcsolattartás keretében vizsgálták a közreműködés irányvonalának megtartásához szükséges feltételeket, a szakértő cserékkel kapcsolatos átmeneti nehézségeket, valamint az együttműködés bővítésének lehetőségeit (Illés—Bárányi 1977, Stelczer-Laczkó 1978, Bognár-Csorna 1978, Juhász-Futaid 1979, Bognár Î 980). A magyar hidrológus szakértői csoport kiélezett nemzetközi versenyfeltételek között teljesítette küldetését, mert az algériai adottságok és követelmények figyelembevételével közreműködött Algéria vízgazdálkodásának modernizálásához és a nemzeti vízgazdálkodási program megvalósításához szükséges egységes hidrometeorológiai és hidrológiai adatbázis létrehozásában, valamint a vízügyi tervezéshez szükséges adathiánypótló eljárások, segédletek kidolgozásában. A számítógépes adatbázis és a kutatási módszerek kifejlesztésekor érvényesítették a felhasználási igényeket és a modern vízkészlet-gazdálkodási szemléletet. 3. A szakértés és a kutatás eredményei 3.1. Adatgyűjtő hálózatok, adatbázis Algéria hidrológiai és meteorológiai adatgyűjtő rendszerének üzemeltetésében és fejlesztésében a magyar hidrológus csoport tíz éves folyamatos munkával vett részt. A csoport szakmai segítségével irányított országos észlelőhálózatok a hidrológiai folyamatok regionális ellenőrzésére szolgálnak. Az adatgyűjtés a csapadék, a felszíni vizek párolgása, a lefolyás, a hordalékhozam és a főbb vízminőségi jellemzők rendszeres észlelésén és mérésén alapul. Ezen túlmenően észlelés folyik a völgyzárógátas víztározók jellemzőinek és hidrológiai mérlegének a meghatározása és a tározótér feliszapolódási folyamatának ellenőrzése érdekében A csapadék jellemzőit mintegy 1100 hidroklimatológiai mérőállomáson regisztrálták (Juhász—Futaki 1979). A felszíni vizek szintjét és a vízhozamokat mintegy 250 állandó telepítésű észlelöállomás segítségével tanulmányozták. A feltárt hatalmas mennyiségű észlelési és mérési adat ellenőrzését és esetleges javítását, kiértékelését és tudományos elemzését UNIVAC-1106-os típusú elektronikus számítógép segítségével végezték. Az algériai számítógépes hidrológiai adatbázis kialakítása és a számítógépes adatfeldolgozás megvalósítása az algériai és a magyar szakértők eredményes együtt-