Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Reich Gyula-Simonffy Zoltán: Az integrált vízgazdálkodást támogató magyarországi intézményrendszer

Az integrált vízgazdálkodást támogató magyarországi intézményrendszer 435 1.26. Mi a szerepe a közüzemi, illetve magán szolgáltatásoknak ? Mi javasolható a jövőben? A magántöke bevonása a vízi szolgáltatásokba elvileg tisztább érdekeltségi viszonyokat teremthet, ahol az egyáltalán lehetséges. A vízi közmüvek természetes monopóliumjellegét is figyelembe kell venni ennek során. A magántöke bevonását ellenzők fö érve a profitorientáltság, ami miatt a díjak növekedését valószínűsítik. A korlátozott piacnyitás mellettiek álláspontja szerint viszont a magántöke költségérzékenysége nagyobb, általában alacsonyabb költségszintet valósít meg, ezért, rögzített profitráta mellett alacsonyabb díjszínvonal érhető el. A versenyhelyzet megteremtése ugyancsak a díjemelés korlátozása irányában hat. A korlátozott piacnyitás bonyolult, számos jelentős törvénymódosítást igénylő feladat, rövid távon nem várható. 1.27. Megfelelő-e a tudás és kapacitás a feladatok végrehajtásához? A vízügyi igazgatási szervezet ma mintegy 5000 főt foglalkoztat. Az elmúlt néhány évre, a jelentős létszámcsökkenés miatt a szakigazgatásban dolgozók jelentős túlterheltsége voltjellemző. A szervezet küszöbön álló átalakítása előtt nehéz megítélni, hogy a VKI alkalmazásából származó többletfeladatokkal együtt a létszám megfelelöe vagy sem. Nyilvánvaló azonban, hogy az ökológiai, a közgazdasági és a kommunikációs vonal erősítésre szorul. Az igényelt szakképzettséghez képest alacsony közalkalmazotti fizetések mellett nincs a pályának vonzása, nagy a kvalifikált munkaerő eláramlása, a magas minőségi igényú feladatokat nem lehet végrehajtani. A nyelvtudás általában nem elegendő az idegennyelvü interpretáláshoz, kommunikációhoz. Hasonló probléma jelentkezik az önkormányzatoknál is, a megnövekedett és jórészt újszerű műszaki és finanszírozási feladatoknak nincs meg a szakemberi háttere. A fejlesztést pedig egyfelől a kis fizetések másfelől a korlátozott források akadályozzák. A szakmai ismereteket részben pótolhatják a megfelelően előkészített útmutatók. Ezek elkészítése és az új feladatok hatékony megvalósítása komoly kutatásokat igényel, ennek jelenleg sem a kutatói, sem a financiális háttere nem elégséges. A regionális szervezetek és az önkormányzatok szakember utánpótlásának biztosítása a jelenlegi képzési szintek és szakok módosítását igényli, illetve célirányos továbbképzési formák (nem csak kétéves szakmérnöki) beindítására van szükség. 1.28. Megfelelő-e a monitoring (mennyiség, minőség, megfigyelés és értékelés) rendszer? Ki a felelős? Milyen reformok szükségesek? A VKI szerinti monitorozás alapfeltételei az intézményrendszer, szűkebben a jogszabályok oldaláról tekintve rendelkezésre állnak: friss és korszerű a vízgazdálkodási információs rendszere, valamint a környezetvédelmi információs rendszerre vonatko-