Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)
3. füzet - Reich Gyula-Simonffy Zoltán: Az integrált vízgazdálkodást támogató magyarországi intézményrendszer
436 Reich Gy.—Simonffy Z. zó kormányrendelet. Az intézményrendszer másik két pillérét - a finanszírozást és a szervezetet — illetően azonban: - várhatóan számottevően bővíteni kell a területnek jutó anyagiakat, - integrálni kell a mai környezeti és a vízgazdálkodási monitoring rendszer felelős irányítását. Szakmai értelemben a jelenlegi monitoring főként az állapotértékelést szolgálja. A VKI követelményei alapján felülvizsgálata és várhatóan jelentős bővítése szükséges a szabályozás és az ellenőrzés aktív elemét képező operatív monitoring miatt, amely a kritikus állapotú víztestek esetén az emberi tevékenységek engedélyezésének és a javító intézkedések meghatározásának és ellenőrzésének fontos alapja lesz. A szakmai szabályokat ennek értelmében kell módosítani. Az adat típusát tekintve a legnagyobb fejlesztést a biológiai monitoring igényli, de jelentős kiegészítésre van szükség a kis vízfolyások hidromorfológiai és kémiai állapotának, illetve általában a mikroszennyezők monitorozása területén is. A vízzel kapcsolatos monitoringot jelenleg több intézmény végzi. Összevonások az irányításban és az üzemeltetésben is szükségesek, de bizonyos megosztottság azért fennmarad, emiatt szoros koordináció szükséges, ami tartalmazza a különböző adatbázisok {vagy azok kivonatainak) könnyű hozzáférését. Az operatív monitoring jelentős részét a vízkivételek, illetve a szennyvízbevezetések üzemeltetői, a mezőgazdasági tevékenységet folytatók, a pontszerű szennyezőforrások tulajdonosai vagy üzemeltetői biztosítják majd. Ebben az esetben is megfelelő előírások szükségesek a minőségbiztosításhoz és az adatszolgáltatási kötelezettség előírásához. A VKI szerinti monitoring valamennyi adatának nyilvánosnak kell lennie, összhangban az adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokkal. 1.29. Az információk hozzáférhetősége és áramlási mechanizmusa, felelősök? Nehézségek és akadályok? Milyen beavatkozások szükségesek? Az adatgyűjtés rendszere országos törvényi szinten rendezett. Korszerű - EUkonform - a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény ill. végrehajtási utasítása. Külön érdemes kiemelni, hogy ez a törvény céljai között már azt is megjelöli, hogy a statisztika valósághű, tárgyilagos képet adjon egyebek között a környezet állapotáról és változásairól is. A személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát az 1992. évi LXIII. törvény garantálja. Az országos statisztikai rendszeren túlmenő vízgazdálkodási és környezeti adatok gyűjtését a már említett kormányrendeletek teszik lehetővé ill. szabályozzák. Ugyanakkor az adatgyűjtés és adatáramlás gyakorlati állapota nem mindenben felel meg a VKI szerinti igényeknek. - Jelenleg az egyes tárcák saját adatbázisokat fejlesztenek. Ezek megvalósítását általában háttérintézmények, bizonyos esetekben szerződés keretében gazdasági társaságok végzik. A fejlesztések nem követnek egységes elvet, az adatbázisok közötti kommunikáció, illetve adatátvitel gyakorlatilag hiányzik. Nincs általános felelős.