Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Reich Gyula-Simonffy Zoltán: Az integrált vízgazdálkodást támogató magyarországi intézményrendszer

432 Reich Gy.—Simonffy Z. megvalósítása jórészt a termelői szféra költségére fog történni (technológiaváltás és hulladéklerakók védettségének növelése, szennyezett területek kármentesítése). Az intézkedési programok hatékony koordinációja érdekében egy projekt-menedzsment jellegű szervezetet célszerű létrehozni, amely felügyeli az időarányos teljesítést, segíti az érdekelt önkormányzatok és termelői szervezetek beruházási munkáját, megoldja a tervezés és a kivitelezés szakmai ellenőrzését és tartja a kapcsolatot a vízgyűjtő-gazdálkodási terv kidolgozásáért felelős szervezetekkel (ha szükséges elvégezteti a program módosítását). 1.22. Hogyan lehet serkenteni a beruházásokat? A korábbi vízgazdálkodási beruházások (fejlesztések) általában valamilyen közvetlen gazdasági haszonnal kecsegtettek (ármentesítés révén a föld értékének növekedése, víz biztosítása valamilyen értéktermelő munkához - pl. tározóépítés vízhasznosításhoz, egyúttal vízenergia nyeréséhez stb.). Ez az „extenzív" fejlesztési korszak gyakorlatilag lezárult. Az elmúlt évtizedben előtérbe került a meglevő létesítmények szakszerű, az ökológiai követelményekkel összehangolt üzemeltetése és karbantartása, ilyen célú rekonstrukciója. A jelentősebb beruházást igénylő fejlesztések szinte teljes egészében passzív, „védelmi" jellegűek (csatornázás, szennyvízelhelyezés, felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyezések felszámolása, ökológiai vízpótlás stb.). E területen ellenmondás, hogy a beruházások nagy része nem állami feladathoz szükséges, de a címzetteknél (főleg önkormányzatoknál és elmaradott technológiát alkalmazó gyenge jövedelmezőségű üzemekben) nem áll rendelkezésre megfelelő volumenű forrás. Emiatt elengedhetetlen az állami részvétel, de szükséges/lehetséges a támogatási rendszerek átgondolása (direkt támogatás helyett hitel konstrukciók, kamatpreferenciák, beruházásokhoz kapcsolt járulékos előnyök stb.). Egyúttal mindez bonyolult összefüggésben van a tulajdon és érdekeltségi viszonyokkal is. Altalános probléma, hogy a beruházásokból származó előny miatt rendszerint nagy az érdeklődők elkötelezettsége a tartalmi kérdésekben, azonban a megvalósítással kapcsolatos kötelezettségvállalást meghiúsítja a megfelelő finanszírozási konstrukciók hiánya. 1.23. Hogyan lehet biztosítani a költségmegtérülést? A „költségmegtérülés" bevezetését részletes vizsgálatoknak kell megelőzniük. Előzetes elemzések a vizi közmű szolgáltatások köréből állnak rendelkezésre. Ennek lényege, hogy jelenleg a közvetlen támogatás ugyan kis mértékű (az összes díj 5%-a), de a lakosság fizetőképességére is tekintettel lévő nyomott árak miatt a szolgáltatási díj csak az üzemi költségeket fedezi, fenntartásra és fejlesztésre, illetve a kapcsolódó vízbázisvédelmi költségekre alig jut, ezért azt önkormányzati és központi állami költségvetési forrásokból finanszírozzák. Végső soron ezt is az adófizető finanszírozza,