Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Reich Gyula-Simonffy Zoltán: Az integrált vízgazdálkodást támogató magyarországi intézményrendszer

Az integrált vízgazdálkodást támogató magyarországi intézményrendszer 423 A vízügy és a környezetvédelem közötti feladatmegosztás a következő: - Vízügyi igazgatóságok: vízjogi engedélyezés és ellenőrzés (ehhez kapcsolva a települési vízi közmüvek működtetésének és az öntözési célú vízhasználatoknak a szakmai felügyelete, a vízkészletek mennyiségi védelme, a távlati vízbázisok védelme), járulékok és illetékek beszedése, nagy állami projektek lebonyolítása, állami tulajdonban lévő müvek kezelése és ehhez kapcsolódóan kiemelt feladata az árvíz és belvíz elleni védekezés irányítása, állapotértékelés és monitoring, vízminőségi kárelhárítás, határ menti nemzetközi kapcsolatok. Az igazgatási és kezelői feladatok együttes ellátásával szemben időnként aggályok fogalmazódnak meg. - Környezetvédelmi felügyelőségek-, ellátják a környezeti elemekkel (víz, levegő, föld, hulladékgazdálkodás stb.) kapcsolatos szakhatósági feladatokat. A vizek esetén ide tartozik a vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmével kapcsolatos engedélyezés és ellenőrzés, ennek regionális feladatai, bírságok megállapítása és beszedése, állapotértékelés és monitoring, vízminőségi kárelhárítás. Az integrált környezetvédelmi engedélyezés első fokú szervezetei. A két hatóság jelenlegi feladatai részben átfedik, illetve kiegészítik egymást (vízkészletek mennyiségi védelme, állapotértékelés és monitoring, vízminőségi kárelhárítás). A szabályozás elméletileg korrekt, de a gyakorlat hatásköri viszálykodást és felesleges adminisztrációi mutat. Számos gyakorlati kérdés csak bonyolult szabályozással oldható meg, pl. vízminőségi kárelhárítás. Ki kell emelni azt is, hogy míg a (mai) környezetvédelmi hatóság szakvéleményt (szakhatósági hozzájárulást) ad a vízviszonyokba tervezett beavatkozásokról, addig a vízügyi igazgatóság építésre jogosító engedélyt kell, hogy kiadjon (természetesen a környezetvédelmi hatóság által előírt feltételek nem felülbírálható érvényesítésével). A minisztériumok 2002. májusi összevonása óta eltelt rövid idő miatt a regionális viszonyok még a megosztottság 12 éves időszakát tükrözik. Amint azt a reformok kapcsán jeleztük, a regionális intézményrendszer korszerűsítése elengedhetetlen, fontos, hogy ez hatékonyságnövelő legyen és a működőképesség átmenetileg se romoljon. 1. 13. Milyen közigazgatási—szervezeti feltételek szükségesek a VKI bevezetéséhez? Mi lesz a vízgyűjtő gazdálkodási terv jogi státusza? (A közigazgatási-szervezeti átalakítással kapcsolatban 1. a következő kérdést.) A vízgyűjtő-gazdálkodási terv (szakmai tartalmán túl) a különböző ágazatok, tulajdonosok, tevékenységet végzők közötti koordináció legfontosabb eszköze lesz. Ezért ésszerű, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási terv az adott térség vízgazdálkodásában érintettek számára kötelező erővel bíró, közigazgatási értékű dokumentum legyen, amire a közigazgatási határozatok (döntések, engedélyek) is hivatkozhatnak. A tervtől eltérő intézkedés csak a terv megfelelő módosítása után történhessen.