Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Reich Gyula-Simonffy Zoltán: Az integrált vízgazdálkodást támogató magyarországi intézményrendszer

424 Reich Gy. -Simonffy Z. 1.14. Milyen különbségek és kapcsolatok várhatók a jelenlegi hatóságok és az új vízgyűjtő-gazdálkodási egységek között? Hogyan fognak készülni a tervek? Milyen lesz az átmenet a viztestek és vízgyűjtőkeriilet között? A VK.I definíciójának megfelelően Magyarország a „Duna vízgyűjtő és vízgyűj­tőkerület" területén fekszik. Ennek megfelelően a dunai országokkal közösen egyetlen vízgyűjtő-gazdálkodási terv készül. A megvalósításra vonatkozó jelenlegi elképzelé­sek szerint országos tervekből áll össze a Duna-szmXű terv. A hazai részvízgyüjtök elemzése ma is folyik annak érdekében, hogy a hazai tervezés területi egységeinek kijelölése (elsősorban természetföldrajzi, hidrológiai, hidrogeológiai stb. szempont­ból) megalapozott legyen. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítésének egy valószínű változata Várhatóan két (vagy három) olyan rész-vizgyűjtökerület lesz, amelyre Magyarországon a VKI által előírt tartalmú vízgyűjtő-gazdálkodási terv (Vgt) valamennyi eleme elké­szül: a Duna (esetleg külön a Dráva), és a Tisza hazai vízgyűjtői (amennyire az szük­séges és lehetséges, egyeztetve a szomszédos országokkal). Ezen felül vízgyűjtő gaz­dálkodási (ten'ezési) egységeket célszerű kijelölni, annak érdekében, hogy a részcélok megfogalmazása és helyi egyeztetése teljes körű lehessen. Különösen fontos ez olyan esetekben, ahol valamilyen kiemelt probléma ezt indokolja (pl. a Zala és a Balaton víz­gyűjtője, a szigetközi Duna-szakasz a Mosoni-Dunával, a Dunántúli-középhegység karsztvíztárolója ... stb.). Ezekre a regionális jelentőségű tervezési egységekre nem ké­szül teljes terv, tartalma az adott problémakörnek megfelelő. A Vgt. végrehajtására egy elképzelhető intézményi háttér: — A víztestekre vonatkozó jellemzés és a monitoring (a célkitűzések teljesítése ellen­őrzésének) végrehajtói a területileg illetékes vízügyi, környezetvédelmi és termé­szetvédelmi szervezetek. Közöttük az egyeztetést e tárgyakban egy új szerepkörű te­rületi vízgazdálkodási bizottságban kell lefolytatni Célszerűen itt gyűlnek a víztest esetében jelentkező használók adatai is. Mint kiemelt érintettnek aktív szerepet kell vállalniuk a víztestenkénti környezeti célkitűzések és a szükséges beavatkozások meg­határozásában. A regionális szakmai szervezetek részt vesznek a területükre jóváha­gyott tervek kidolgozásában és elvégzik az ehhez szükséges szakmai egyeztetéseket is. — A rész-vizgyüjtökerületre vonatkozó terv felelőse a részvízgyüjtő kerületi bizottság, amelynek titkársága folyamatosan működik. Ez a bizottság végzi a környezeti cél­kitűzésekkel és az intézkedési program kidolgozásával kapcsolatos egyeztetést. A Bizottság nem veszi át szűk igazgatási értelemben a „hatóság" szerepkörét, de a jó­váhagyó fóruma a vízgyűjtő-gazdálkodási tervnek, majd a gazdálkodás során ellen­őrzi, hogy csak a tervnek megfelelő intézkedések történjenek. Megbízást ad tanács­adó szervezet részére (pl. rész-vízgyűjtökerülcti vízgazdálkodási ügynökség, de lehet vállalkozási alapon kiválasztott tanácsadó is) a bizottság munkáját támogató előkészítő anyagok kidolgozására és a regionális szakmai szervezetek viztestek szerinti bontásban végzett munkájának koordinációjára és összefoglalására, illetve a jelentések összeállítására. Intézkedik a kerületen belüli tervezési egységekre vo­natkozó részlettervek elkészítése érdekében (albizottság felállítása, vagy közvetlen megbízások). A bizottság felelős a célkitűzések teljesítéséhez szükséges intézkedési programok kidolgozásáért és az ellenőrzés megszervezéséért. Országos programok esetén biztosítja a megfelelő koordinációt, illetve az intézkedési program egyes ele-

Next

/
Thumbnails
Contents