Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Reich Gyula-Simonffy Zoltán: Az integrált vízgazdálkodást támogató magyarországi intézményrendszer

422 Reich Gy.—Simonffy Z. - 44 ügykörben gyakorolnak első fokú hatósági jogkört. A vízügyi igazgatóságoknál évente mintegy 10 000 db vízjogi engedélyezési aktus zajlik: elvi vízjogi engedélyek és vízjogi létesítési valamint vízjogi üzemeltetési engedélyekkel kapcsolatban kiadás, módosítás, visszavonás, szüneteltetés. Az országban érvényes vízjogi üzemelési engedélyek száma összesen mintegy 45 ezer db. Mintegy 5000 hatósági (felügyeleti) ellenőrzést bonyolítanak le. A másodfokú hatóság az Országos Vízügyi Főigazgatóság. - A vízügyi igazgatóságok gazdái a területüknek, a felsoroltakból a jogszabályalkotás és az önálló finanszírozás kivételével mindent ellátnak. Az igazgatóságokon belül 2-3 szakaszmérnökség látja el a kezelői és védelmi feladatokat. - A vízügyi igazgatóságok dolgozóinak létszáma összesen mintegy 5 ezer fő. A közreműködő, regionális szakhatóságok jellemzői a következők: - 12 környezetvédelmi felügyelőség működik, lényegében a vízügyi igazgatóságokkal azonos területi illetékességgel. Tevékenységük súlypontja igazgatási jellegű (szakvéleményezés, ellenőrzés, bírságok megállapítása és beszedése). A felügyelőségek üzemeltetik a vízminőségi monitoring rendszer részét képező vízminőségi laboratóriumokat és végzik a hatósági (pl. szennyvízbírságot megalapozó) vizsgálatokat. A felügyelőségek létszámkerete 1200 fő köztisztviselő. - A természetvédelem regionális tevékenységét 11 nemzeti park igazgatóság fogja össze - illetékességi területük megállapodás szerinti felosztásban a nemzeti parkot övező területekre is kiterjed. Ellátják a természetvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat, adatokat gyűjtenek az ökológiai állapotról (elsősorban a természetvédelmi terültekre koncentrálva), és kezelik a parkok területére eső állami földtulajdont. - További fontosabb regionális, vízügyekben is közreműködő szakhatóságok: — Közegészégügyi: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (városonként ill. városkörnyéki településekre szervezve); — Mezőgazdasági: a földmüvelésügyi hivatalok (megyei szervezettség); — Felszín alatti vizeket illetően: bányakapitányságok, illetve a Bányászati Hivatal, továbbá a Magyar Geológiai Szolgálat; — Vízi utak: közlekedési felügyeletek. 1.12. A víz és környezet egy kézben van-e? Konfliktusok és akadályok a hatósági feladatok ellátásában. Elvi megjegyzés: álláspontunk szerint sem a vízügyi, sem a környezetvédelmi feladatok ellátása nem lehet eg}' kézben, még hatósági szinten sem. A feladatok ugyanis a társadalom és a gazdaság minden szereplőjét érintik abban szükségszerű a munkamegosztás. A vízügyi, a környezetvédelmi és a természetvédelmi regionális szervezet jelenleg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányítása alá tartozik, azonban területileg független szervezeti keretek között működnek. Ugyancsak egymástól független országos intézmények (az Országos Vízügyi Főigazgatóság illetve a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség) látják el a másodfokú hatósági szintet.