Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Reich Gyula-Simonffy Zoltán: Az integrált vízgazdálkodást támogató magyarországi intézményrendszer

Az integrált vízgazdálkodást támogató magyarországi intézményrendszer 417 - Magy arországon a nem vállalkozói jellegű vagyon tulajdonosi jogait a pénzügyminiszter gyakorolja a Kincstári Vagyonigazgatóságon keresztül, amely „kezelői szerződést" köt a feladatok gyakorlati végrehajtójával. - A kizárólagos állami tulajdonban levő vizek és vízi létesítmények kezelője a 12 db vízügyi igazgatóság. A vízügyi igazgatóságok ilyen irányú munkájának szakmai összehangolása és az egyes igazgatóságok határán túlterjedő, országos ügyek kezelése a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz tartozó Országos Vízügyi Főigazgatóság feladata. - A mezőgazdasági célokat szolgáló vizek és vízi létesítmények kezeléséről a mezőgazdasági vízhasznosítás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter (a földművelési és vidékfejlesztési miniszter) gondoskodik, a megyei földművelésügyi hivatalok, ill. a vízi társulatok útján. - A környezetvédelmi felügyelőségek kezelői feladata szűk körú. mindössze a környezeti monitoring állami létesítményeire (laboratóriumok) terjed ki. A tárcák közötti együttműködés az államigazgatási eljárási rendben, az anyagiakat tekintve az államháztartás működési szabályai szerint zajlik. Nincs külön, csak a vízgazdálkodásra vonatkozó átfogó, országos hatáskörű, tárcaközi fórum. Több speciális szakmai kérdésben tárcaközi bizottság működik, közülük kettő különösen jelentős: Rendkívüli vízkár-elhárítási (árvíz-, belvíz és/vagy vízminőségi kárelhárítás) helyzet, amikor a kockázat mértékétől függően területi és/vagy kormánybizottság működik — ez az árvíz és belvízvédelmi intézményrendszer integráns része. - A VK1 bevezetéséért felelős tárcaközi bizottság. 1.7. Melyek a legfontosabb akadályok az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás bevezetésével szemben ? A magyar vízgazdálkodás hagyományai és ma is számos eleme megfelel a korszerű integrált vízgazdálkodás elveinek és gyakorlatának. Az elmúlt évtizedben azonban a vízgazdálkodást érintő bonyolult döntési folyamatok, azok résztvevői és érdekeltjei (a vízgazdálkodás szereplő) jelentősen megváltoztak. Pozitív példa, nagy gondokkal: a CI VAQUA Projekt Debrecen térségében a 70-cs évek elején kezdődött a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer megvalósítása, de ebből csak egy kis rész vált valóra. Az elmúlt években vetődött fel a rendszer továbbfejlesztése - a C1VAQUA Projekt. A projekt 600 km- területet, 8 település környezetét, és több mint 200 ezer embert érint. Határos a Hortobágyi Nemzeti Parkkal. Célja a térség adottságainak jobbá tétele: az ökológiai (zöldterületek pusztulásának megállítása, Erdöspuszta vízgazdálkodásának javítása vízpótlással, mikroklíma javítás, ), a jóléti (tározótavak, jóléti és üdülési célú területek kialakítása), a vízgazdálkodási (hígító víz biztosítása csatornákba; belvizek visszatartása tározók segítségével, belvízcsúcsok csökkentése, 30 ezer ha öntözés-fejlesztési lehetőség) viszonyok javítása. Ezek érdekében megépül 19,5 km nyomóvezeték, 15,5 km gravitációs csatorna. 2,5 km gravitációs csatorna, 2,2 millió m

1 térfogatú tározó 90 ha vízfelülettel.