Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Reich Gyula-Simonffy Zoltán: Az integrált vízgazdálkodást támogató magyarországi intézményrendszer

414 Reich Gy—Simonffy Z - A felvízi országokkal való kisebb — nagyobb érdek ellentétek (pl. Szlovákiával: Bös—Nagymaros, Romániával: ciánszennyezés, Ukrajnával: árvízvédekezés, Ausztriával: vízkivételek és szennyvízterhelések korlátozása kis vizfolyásokon). A vízgazdálkodás szempontjából fontos külső hatások (externáliák) és hatásuk az intézményi rendszerre: - A rendszerváltozás, ill. ennek szakmai vonatkozásai, a társadalmi-gazdasági átalakulásnak megfelelő változások. A rendszerváltozás következményei a vízgazdálkodásban. Az 1989-90 óta zajló társadalmi—gazdasági átalakuláshoz való igazodás a magyar vízgazdálkodás legnagyobb kihívása. Fő elemei: — A jogszabályi környezet átalakulása a jogállamiság normáinak érvényesítésére. — Az állam irányító szerepének átalakulása (pl. a közvetlen irányítás helyett jogi keretek, költségvetési szabályozás, stb.) — A tanácsrendszert felváltja az önkormányzatiság (pl.: önkormányzati feladattá válik a települési vízi közmű ellátás, növekszik a feladat ellátásban résztvevők köre stb.) — Az állami tulajdon lebontása, a tulajdonviszonyok gyökeres átalakulása, (pl.: nagy ipari üzemek műszakilag egységes vízellátó müveinek „szétdarabolódása" stb.). — A magántulajdonon alapuló piacgazdaság uralkodóvá válása, a termelési szerkezet gyökeres átalakulása (a vízi közmű szolgáltatás piaci kategóriává válik, áremelkedés, igénycsökkenés, csökkenő fizetőképesség stb ). — A birtokviszonyok átalakulása (TSz vagyon nevesítése, a nagytáblás nagyüzemi művelés után kisebb parcellák). — a mezőgazdasági termelök kárérzékenységének a növekedése (az utolsó rendű vízvezető elemek rendszerének újabb gyökeres megváltozása). — Az állami szervezetek működési-működtetési feltételeinek átalakulása (államháztartási reform, kincstári rendszer, közbeszerzés, változó támogatási rendszerek stb.) Mindezeknek oly módon kell (kellett) eleget tenni, hogy közben a magyar vízgazdálkodás kétségtelenül magas szakmai minősége ne sérüljön. - Az EU csatlakozás, az EK Víz Keretirányelv érvényesítése, a hazai jogszabályok EU harmonizációja. - A természetvédelmi—ökológiai szemlélet áttörése a társadalmi-gazdasági érdekviszonyokban megjelenő új ellentétek (a vízállapotokkal kapcsolatos közvetlen társadalmi—gazdasági igények valamint a hosszabbtávú ökológiai igények közötti feszültség) intézményi kezelése. - Természeti jelenségek, amelyek megválaszolásra váró vízgazdálkodási kérdéseket vetnek fel (tágabb időhorizonton az esetleges klímaváltozás vízgazdálkodási vonatkozásai, növekvő szélsőségek: árvizek és aszály) a rugalmasság és a flexibilitás elvének alkalmazása a tervezési és döntési folyamatokban. 1.4. Létezik-e megfelelő joganyag? Melyek a legfontosabb alapelvek? A vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogokat és kötelezettségeket a vízgazdálkodás-