Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Reich Gyula-Simonffy Zoltán: Az integrált vízgazdálkodást támogató magyarországi intézményrendszer

Az integrált vízgazdálkodást támogató magyarországi intézményrendszer 415 ról szóló 1995. évi LVII. törvény rögzíti. A vizek védelmének alapvető szabályait a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény tárgyalja. Jelentős vízgazdálkodási vonatkozásai vannak további 7 törvénynek. ( 1990. LXV. a helyi önkormányzatokról, 1991. XI. az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, 1996. LUI. a természetvédelemről, 1996. XXI. a területfejlesztésről és területrendezésről, 1977. évi LXXVIII. az épített környezet alakításáról és védelméről, 1993. XLVIII. a bányászatról, 1999. LXXIV. a katasztrófák elleni védekezés irányításáról.) A törvények végrehajtását kb. 150 db kormányrendelet, és miniszteri rendelet szolgálja. A vízgazdálkodási törvényt a parlament által jóváhagyott vízgazdálkodási politika ( 1995) végrehajtására fogadták el, a törvény a politika végrehajtásának eszköze. A politika legfontosabb elemei: - a vízzel való gazdálkodás vegye figyelembe a környezetvédelem és a természetvédelem szempontjait, - a lakosság és a gazdaság vízi gényének kielégítése során a vízkészletek fenntarthatóságát figyelembe kell venni - a vezetékes vízellátás, valamint a csatomázás és szennyvíztisztítás közötti különbséget fokozatosan csökkenteni kell, - ahol lehetséges, garantálni kell a lakosság és a gazdaság árvízi biztonságát. A vízgazdálkodási törvény két fő feladatcsoportot definiál: a közfeladatokat és az egyéni érdekCteket. A közfeladatokat az államnak és a helyi önkormányzatoknak kell ellátni. Az egyéni érdeküek címzettjei az ingatlantulajdonosok, a vízi létesítmények engedélyesei, továbbá a helyi érdekközösségek (társulatok). A törvény kiterjed: - felszín alatti és a felszíni vizekre; - bármely létesítményre, vagy tevékenységre, ami a vizek lefolyási és áramlási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrét, partját vagy a felszin alatti vizek víztartó képződményeit befolyásolja vagy megváltoztathatja; - a vizek hasznosítására, hasznosíthatóságának megőrzésére és a vízkészletekkel való gazdálkodásra; - a vízrajzi tevékenységre, a vizek állapotának értékelésére, kutatására; - a vízkárok elleni védelemre és védekezésre. A víz védelmének alapelveit a környezetvédelmi törvény rögzíti: A vízviszonyokba történő beavatkozások esetén a víz, mint tájalkotó tényező fennmaradjon; a vízi és vízközeli élővilág feltételei, valamint a mennyiségi és minőségi körülményei ne romoljanak. - A humán célú és a természet védelme szempontjából jelentős, kijelölt vízkészleteket fokozott védelemben kell részesíteni. - A vizeket csak olyan módon lehet igénybe venni, amely a természetes folyamatokat, a mennyiségi, minőségi megújulást nem veszélyezteti. - A vizek kitermelése és a használt vizek visszavezetése során nem szabad veszélyeztetni a vízkészleteket, azok élővilágát és öntisztulását. A természetvédelmi törvény kiemelt védelmet biztosít a jogszabályok által védettnek nyilvánított területeknek. A védettség szintjétől függően az emberi tevékenységek, így a vízgazdálkodási beavatkozások is korlátozhatók.