Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Reich Gyula-Simonffy Zoltán: Az integrált vízgazdálkodást támogató magyarországi intézményrendszer

Az integrált vízgazdálkodást támogató magyarországi intézményrendszer 413 - A vizek és a nagyobb térségekre, ill. településekre hatást gyakoroló vízi létesítmények állami. vag\' önkormányzati tulajdonban vannak, a magántulajdon szerepe marginális. - A vízzel kapcsolatos állami feladatok többsége a Környezetvédelmi és Víziig} i Minisztérium feladat és hatáskörébe tartozik, bár azt a területen ma még egymástól független szervezetben müködö viziigvi, környezetvédelmi és természetvédelmi szakigazgatási szervezetek látják el (a vizekkel kapcsolatos különleges állami feladatok ellátásában más minisztériumok és területi szervezeteik is részt vesznek). - Az állami tulajdonú vizek és vízi létesítmények üzemeltetésének, fenntartásának, fejlesztésének forrása a központi költségvetés, amely más szektorokban megvalósuló vízgazdálkodási tevékenység finanszírozásában is részt vesz. — Az állam környezetvédelmi és viziigvi alapot (célelőirányzatot) működtet az országos tervek végrehajtásának támogatására. A költségvetési bevételek része az eljárási illeték, a különböző járulékok és bírságok. - Az önkormányzatok feladata a települési vízgazdálkodás: — A fejlesztés finanszírozásának forrása az önkormányzat költségvetése, amit az állam több, általában vissza nem térítendő formában támogat. Az állami támogatás aránya rendkívül magas. - A vízi közmüvek működtetését vállalatok végzik. Az önkormányzat és a működtető szervezet közötti viszony nincs egyértelműen szabályozva. A vízi közmüvek működtetésének forrása döntően a lakossági, közületi ill. gazdasági fogyasztók által fizetett szolgáltatási díj. - Az állami vagy önkormányzati feladatok ellátására az érdekeltek társulatokat hozhatnak létre (ennek módját a törvény rögzíti) és ez fontos átmeneti szerepet tölt be a lakosság, a gazdasági élet és a vízgazdálkodás között. - Területi vízgazdálkodási tanácsok működnek a területi jelentőségű vízgazdálkodási feladatok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére. 1.3. Jelentős konfliktusok és külső tényezők? Az utóbbi 10 évben körvonalazódó jelentősebb konfliktusok. - Feladat és hatásköri, valamint költségvetési konfliktusok a vízzel foglalkozó állami szervezetek között. - A lakossági érdekek képviselete (különösen a vízi közmű szolgáltatási díj) és a vízi közmüvek tulajdonjogával kapcsolatos kötelezettségek közötti konfliktus az önkormányzatok körében. Az árvízés belvízvédekezés reális kockázati megközelítése és az érintett lakosság maximalista elvárásai közötti ellentét. - Az ökológiai szemlélet érvényesítését célzó, illetve a szennyezöforrásokkal szembeni szigorú szabályozás bevezetése és a gazdaság teherbíró képessége közötti konfliktus. - Egy-egy térség vízkészletének hasznosításához kapcsolódó ellentétek.