Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)
3. füzet - Nagy László: A Három-Szoros-Vízerőmű
A Három-szoi os-vízerömü 393 A beruházás megvalósításához szükséges pénzeszközöket a kínai állam több forrásból teremti elö: - Állami költségvetésből; - Kötvénykibocsátásból; - A már korábban megépített Gezsuba-erömü bevételeiből; - Külföldi hitelekből; - A Három-szoros-vízerömü kivitelezése alatt all. évtől meginduló áramszolgáltatásból származó bevételből. A vízerőmű megépültét követően jelentős árvízvédelemre szánt források szabadulnak fel, továbbá megszűnnek a folyó áradása miatt keletkezett tetemes károk. A Jangce áradásai miatt az árvízkárok átlagos értéke 970 millió jüan, de például az 1870-es áradás okozta veszteség 1986-os árakon számolva elérte a 35 milliárd jüan-t. A Három-szoros-vízerömü egyértelmű nyertesei Hupej és Jiangsu tartományok, illetve Sanghaj városa. A központi konnányzat folyamatosan kéri ezeket a regiókat, hogy nyújtsanak segítséget a majdani tározó környéken élő lakosság számára, azonban — jellemzően az eltérő gazdasági fejlettségi fok miatt - igen nehéz olyan közös projektet találni. ami mindkét fél számára hosszú távú előnyökkel jár. Jelenleg a segítségnyújtás egyetlen formája, a kedvezőbb helyzetben lévő területek által felajánlott egyszeri támogatás, adományozás. Ilyen például iskolák támogatása, berendezések és segélyek szétosztása a tározó menti térségben. Junjang járás fö támogatója Jiangsu tartomány, ami amellett, hogy a Három-szoros-vízerömű egyik fö haszonélvezője - az ország egyik legfejlettebb régiója. 8. Az erőmű várható környezeti hatása 8.1. Az erőmű hatása a légszennyezettségre A hivatalos kínai álláspont szerint az erőmű által termelt 18 000 megawatt áram jelentősen, mintegy 10%-kal csökkenti az ország energiaiparának szénfelhasználását, ezzel is jelentősen enyhítve a már-már katasztrofális levegöszennyezettséget Kína városaiban. Az 1979-es piaci reformok bevezetését követő évtizedekben a kínai ipar szédítő fejlődésbe kezdett, az éves GDP növekedés rendszeresen meghaladta a 10%-ot. Az óriási növekedési ütemmel párosult a roppant mértékben megugró energiaigény, melynek kielégítésére a széntüzelésű erőművekben hatalmas mennyiségű szenet égettek cl. Ennek súlyos levegőszennyezettség lett az eredménye. Mindezeknek a következtében Kínában az egyik legtöbb áldozatot követelő betegség a tüdőbaj lett. A megemelkedett kénkibocsátás hatását hamarosan a környező országok is érezni kezdték. Japán. Korea és Tajvan is Kínát okolja az őket sújtó savas esők miatt. Mára Kína, a világ második legnagyobb üvegházhatást kiváltó gázok „termelője". Ha a vízerőmű éves energiatermelését vesszük alapul, akkor az megfelel 45—50 millió tonna nyersszén elégetéséből nyert energiának. 10 atomerőmű, vagy 14 db 1,2
