Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Nagy László: A Három-Szoros-Vízerőmű

394 Nag}' László millió kilowattos széntüzelésű erőmű energiatermelésének. A gazdaság jelenlegi bővülési ütemének fenntartása mellett, a kínai ipar energiaigénye a kővetkező évtized során, előreláthatólag évi mintegy 17 000 megawattal fog növekedni, ezért a további légszennyezés elkerülésének érdekében alternatív energiaforrások kiaknázására van szükség (mint pl. az atomenergia, vagy a megújuló vízenergia). A fenti adatokból kitűnik, hogy a vízerőmű jelentős számú hagyományos hőerőművet képes kiváltani úgy, hogy gyakorlatilag nem termel környezetszennyező és üvegházhatást okozó káros gázokat. Az atomenergia, mint alternatíva természetesen szóba jöhet, hiszen a levegő szennyezés aspektusából nézve sokkal elönyösebb, mint a hőerőmű. Az atomenergia és a vízenergia összehasonlításából azonban kiderül, hogy az utóbbi jóval gazdaságosabb. Egyes források szerint minden atomerőműben megtermelt kilowatt beruházási költsége 6000 jüan, ami közel háromszorosa a vízerőmű költségének. Ez azt jelenti, hogy ha a Három-szoros-vízerömü energiatermelését atomenergiával szeretnénk kiváltani, akkor ahhoz 10 atomerőműre lenne szükség, aminek az árából viszont 3db Három-szoros-vízeröművet lehetne megépíteni. A gát ellenzői viszont azzal érvelnek, hogy egy ilyen óriási költségekkel járó beruházás nem oldja meg Kína hosszú távú energia éhségét, és ha az erőmű el is készül határidőre, a vízenergiából származó áram 2010-re Kína teljes áramtermelésének csak maximum 20%-át teszi majd ki, ám a gazdasági növekedés keltette áramigény fennmaradó részét még több szén (korszerűtlen, ezért fokozottan környezetszennyező) elégetésével fogják megtermelni. Az erőmű ellenzői szerint, az erőmű építésére szánt ősszegből Kínának inkább olyan terveket kellene finanszírozni, melyek az ásványi olajok tisztább, és hatékonyabb eltüzelésérc irányulnak, ezzel is csökkentve a széndioxid {Kína 1993-as széndioxid kibocsátása 2,8 milliárd tonna volt, ami 2020-ra az 5,5 milliárd tonnát is elérheti), a kéntartalmú gázok és a tökéletlenül elégett széntartalmú vegyületek kibocsátást. (A gát ellenzőit feltehetőleg Kínában is multinacionális társaságok segítik nemzetközileg bevált példák alapján.) 8.2. Szeizmológiai nehézségek Szeizmológusok egy csoportja arra hívta fel a figyelmet, hogy a Három-szoros régió alatt húzódó törésvonal a tározó vizének roppant súlya alatt aktiválódhat, aminek következtében a térségben gyakorivá válhat a földrengés, ami akár végzetes is lehet a gát szempontjából. Az építés vezetése 1970 óta foglalkozik ezzel a problémával és több mint 100 tározó indukálta földrengés esetét vizsgáltatták meg. Részletes vizsgálatok készültek a tározó területének geológiájára, a közetek jellemzőire, a geológiai szerkezetre és a szivárgási viszonyokra. A nagyobb törésvonalak mentén fúrólyukas kőzetnyomás vizsgálatok is készültek 300-500 méteres mélységig. Az eredményeket véges elemes matematikai modellben elemezték és arra a megállapításra jutottak, hogy a legnagyobb intenzitású földrengés, amit a tározó többlet terhelése okozhat, 6-os erősségű földrengésnek felel meg. Tekintettel arra, hogy a műszaki létesítményeket 7-es erősségű földrengésre méretezték, így a tározó indukálta földrengés nem jelent lényeges terhelést a fő szerkezetekre.