Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

2. füzet - Csányi B.-Juhász P.-Tyahun Sz.: A ráckevekei-soroksári Duna makroszkopikus vízi gerincteleinek vizsgálata

174 Csànyi В.-Juhász P.—Tyahun Sz. 1996 során a Német Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium által támogatott Dunaállapotfelmérés keretében az RSD hossz-szelvény menti vizsgálata is szerepelt, így ezen faunisztikai eredmények jelentik a bemutatott első eredmény-együttest. Ezt követően, két évvel később az RSD rehabilitációs lehetőségeinek elemzése során végeztünk kvalitatív és kvantitatív faunisztikai felméréseket a mellékág mentén összesen öt szelvényben két alkalommal, 1998. július 1—2-én és szeptember 23-án. Végül 2001 augusztusában a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (1CPDR) által szervezett nemzetközi Dtwa-expedíció során az RSD legfelső és legalsó szelvényeiben került sor makrozoobenton mintavételre, amelynek eredményeit jelen tanulmányban szintén bemutatjuk. 1. Anyag és módszer A három különböző alkalommal vizsgált mintavételi szelvényeket az I. táblázat sorolja fel. A kvalitatív makrozoobenton mintákat 950 (im szemböségü, nyeles háló (Standard FBA Pond Net) segítségével vettük az RSD 6 vizsgálati szelvényének parti övéből, valamint három holtágából, az erőteljesen megbolygatott alzatból, az üledékből, a növényzet illetve a kövek közül keverö-hálózó mozdulatokkal („kick and sweep" módszer). Ennek során vízmentes gumi halászruhában, a vízben állva (háttal a felvízi irányban) a lábbal felkavart, felrugdosott alzatból a lebegő helyzetbe került élőlényeket a nyeles hálóban kell összegyűjteni. A sziláid alzatról kézzel, csipesz vagy kefe segítségével gyűjtöttük össze az állatokat. A szilárd alzatot jelentő kavicsot, követ, illetve egyéb tárgyat műanyag tálcára helyezve alkalmas eszköz (pl. súrolókefe, csipesz) segítségével távolítottuk el a rögzült élőlényeket a felületről, öblítő víz adagolásával. Az így nyert mintát a nyeles hálón keresztül szürtük, majd a szürletct a minta többi részével együtt eltettük. A nyári időszakban az egyelő háló használatával párhuzamosan a közvetlen búvárkodás is jó módszernek bizonyult, mivel így a ritkábban hálóba kerülő élőlényeket is meg lehetett találni a mélyebb vízterckben. Ez a módszer esetünkben elsősorban a kagylófajok kvantitatív kimutatására bizonyult alkalmasnak. I. táblázat Mintavételi helyek a Ráekevei-Soroksári-Dunán Mintavételi szelvény neve fkm 1995-96 1998 2001 Kvassay zsilip 57 + + + Szigethalom 38 + + Szigetszentmárton 28 + + Ráckeve 19 + + Dömsöd 10 + + Tass 1 + + Dömsödi-holtág 10 + Szigetcsépi-holtág 32 + Szigetbecsei-holtág 15 +