Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
156 Barna József gazdaságosabbak—ugyanakkor a szennyvíztisztítás és a környezetvédelem igényeinek maximálisan megfelelnek - a települési egyedi szennyvíztisztítók. Ahol lehetséges, az 1 település, 1 szennyvíztisztító irányelvet kell szem előtt tartani. A települési egyedi szennyvíztisztítók alkalmazása nem jelenti a szennyvíztisztítás minőségi romlását, ugyanis a szennyvíztisztításban a szennyvíz nagy távolságú csővezetéki szállítása jelentősen megnöveli az 1 lakosra esö fajlagos tisztítási költségeket. Példaként említeném meg, hogy egy természetközeli, biológiai tavas szennyvíztisztító fajlagos létesítési és üzemeltetési költsége 1 főre vonatkoztatva 80%-a egy kisrégiós, és kb. 60%-a egy nagyrégiós szennyvíztisztító rendszerének. Vannak olyan helyek, ahol nem lehet, vagy nem érdemes csatornázni és szennyvíztisztítót építeni, ott egyedi közműpótlókkal célszerű megoldani pl. egy lakóház szennyvizének tisztítását. Ezek 1 főre eső fajlagos létesítési költsége bármely rendszerrel összehasonlítva a legkisebb, ugyanakkor környezetvédelmi szempontból telepítésük megfelelőnek és jónak mondható, ha a tisztított szennyvíz elvezetése megoldott. A szennyvízgyűjtő és csővezetéki szállító rendszerek közül leginkább elterjedtek a gravitációs és a nyomás alatti rendszerek, a vákuumos rendszereket kevésbé szeretik a tervezők. A vákuumos szennyvízgyűjtő rendszernek egyetlen méltányolható előnye a gravitációs rendszerrel szemben, hogy míg a gravitációs rendszernél 2 m, vagy ennél több a csővezeték fektetési mélysége, addig a vákuumos rendszernél a csővezetéknek a fagyhatár alatt, kb. 1 m mélyen kell lennie. Előnye ezáltal a kisebb volumenű földmunka. A nyomás alatti rendszerrel szemben ez az előny is megszűnik, mert a nyomás alatti rendszerek csőfektetési mélysége megegyezik a vákuumos rendszerekével. A vákuumos rendszer tervezését és építését — a gravitációs rendszerrel szembeni csekély előnye mellett —az alábbi hátrányok miatt lehetőleg kerülni kell. A vákuumos szennyvízgyűjtő rendszerek drágák, szerelésük gondos munkát, nagy pontosságot igényel, karbantartásigényük nagyobb, mint a gravitációs, vagy a túlnyomásos rendszereké, leginkább csak síkvidéken alkalmazhatók. További hátrányaik: — minden rácsatlakozásnál szükséges egy vákuumszelep; ez önmagában véve is drága, meghibásodása esetén cseréjét a kispénzű emberek nem tudják megfizetni, az üzemeltető pedig a javítás költségét mindig a szennyvizet átadóra hárítja, — vákuumban a folyadékok gyorsan párolognak. A szennyvízből elpárolgó víz erősen lehűti a szennyvizet. Hideg szennyvízben a biológiai szervesanyag-lebontási folyamatok nagyon lelassulnak, 5 °C alatt a denitrifikációs folyamatok teljesen leállnak, a szennyvíz felmelegítése többlet-energiabefektetést igényel, — ha a vákuumos szennyvízvezeték meghibásodik, nehéz a hiba helyének megállapítása, — a meghibásodás helyén levegőt szív be a rendszer, csökken a vákuum, és romlik a szállítás hatásfoka, — ha a szennyvízvezeték meghibásodása talajvizes közegben történik, a vákuum talajvizet fog beszívni a szennyvízvezetékbe, amely fölöslegesen növeli a szennyvíz mennyiségét.