Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Magyarország a Kárpát-medence közepén (a fenntarthatóság egyes térségi összefüggései) 131 lisabb, biztonságosabb, gyorsabb, és azok kevésbé zavaróak. Ez az érvelés nem nélkülözi a logikát, és mi sem állítjuk, hogy azoknak az áramlatoknak a számára, amelyek valóban csak áthaladnak az országon, ne lenne szükség ilyen csatornák kialakítására. A problémát abban látjuk, amikor ez a logika túlzott prioritást kap, és a térségi kiszolgálás teljes egészében alárendelődik a fenti szempontoknak. A közlekedés területén maradva, ha egy ország közlekedéshálózata úgy jelenik meg, mint a rajta áthaladó gerinchálózatokról leágazó széttöredezett ágrendszerek összessége, akkor megszűnik ennek a belső hálózatnak bármiféle önálló szervezhetősége, saját racionalitása. A belső kapcsolatok ebben a logikában nem jelentenek mást, mint a közlekedés szempontjából gazdaságtalan és ésszerűtlen (t.i. túl rövid) tranzitutakat, ahol ugyanis a gerincutakhoz történő kényszerű eljutás és az onnan való célhozjutás aránytalanul hosszú a gerincúton megtett rövid útszakaszhoz képest. Az országon áthaladó szárazföldi gerinckapcsolatok iránya szoros összefüggést mutat a térség medence-jellegével, hiszen e tranzitutak lényegében a medence peremén elhelyezkedő fő kapukat kötik össze egymással. Ezzel szemben a medence belső kapcsolatai elvben akár függetlenek is lehetnének e kapuk helyétől, hiszen a belső kapcsolatok belső csomópontok között jönnek létre. A valóságban az áramlatok nem választhatók el ennyire élesen, hiszen a legfontosabb belső csomópontok, városok kialakulását erősen befolyásolták a medence külső kapcsolatai, így jelentős részben a tranzitutak mentén helyezkednek el. Azt azonban látni kell, hogy ha most a tranzitútvonalak egy újabb szintjére, az autópálya-folyosókra akarjuk ráfúzni a hazai közlekedéshálózatot, (ahogy azt az érvényben lévő közlekedési elhatározások tenni próbálják), ráadásul ezeket a csatornákat közvetlenül a korábban kialakult főutak mentén és a fővárosi agglomeráción keresztül vezetjük végig az országon, (ahogy azt a jelenlegi tervek ugyancsak tartalmazzák), és az erre fordítandó forrásokat a belső közlekedéshálózat fenntartása és fejlesztése rovására is biztosítjuk, (ahogy az jelenleg történik), akkor pontosan azt a sebezhető és egybefüggő hierarchiát építjük tovább, erősítjük meg még jobban, amitől mind az ország területi szerkezete, mind pedig a közlekedéshálózat szerkezete jelenleg is szenved. A cikk csak azt a feladatot vállalta magára, hogy az ország medence-jellegének végiggondolásán keresztül felhívja a figyelmet egyes ágazatokban mára megcsontosodott és szilárdnak tekintett szólamok és rész-igazságok átgondolásának a szükségességére, illetve annak a veszélyére, hogy a minduntalan ismételgetett összefüggéseket vitathatatlan igazságként fogadjuk el. Nem tekintjük feladatunknak azt, hogy koncepciót vázoljunk fel a felvetett ágazati problémák megoldására. IRODALOM Közlekedéspolitika: A Magyar Közlekedéspolitika. Az Magyar Köztársaság Országgyűlés 68/1996 (VII. 9.) OGY számú határozata, (és melléklete), 1996. Lengyel M:. Turizmus. In: Infrastruktúra és szolgáltatásai III. Európai Tükör Műhelytanulmányok. Az Integrációs Stratégiai Munkacsoport kiadványa 11. köt. Budapest, 1997.