Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

1. füzet - Kozák Miklós: A vízerő-hasznosítás és a lefolyás-szabályozás, mint a fenntartható fejlődés alapjai

110 Kozák Miklós gedélyét hosszú huza-vona után elfogadták ugyan, de az építést — mint számos más törpe vízerőmű esetén — financiális problémák nehezítik. A vízerőmüvek építését ellenzők egyik megalapozatlan érve ui., hogy azok, a hőerőművekhez képest nem gazdaságosak, ezért az energiatermelésben is a „versenyképességet" hirdetik. Hallgatnak arról, hogy e két energiatermelési mód összehasonlíthatatlan alapokon áll! A vízenergia bázisát (víz) a természet megújítja, míg a kalorikusok egyrészt elpusztítják azt, miközben szennyezik a vizeket, a levegőt és a talajt. De ne csodálkozzunk! A Hernádon 3 kisvízerőmü üzemel 60-105 év óta kifogástalanul, melyek eddig kb. 1,0 milliárd KWh áramot termeltek vízzel! Ezalatt kb. 2 millió tonna szenet takarítottak meg és 4 millió tonna mérgező gáztól óvták meg a térséget. Terv készült arra, hogy a Hernádszurdoknál a 134 évvel ezelőtt épült állógát átalakításával egy kisvízerömüvet építsenek, áramtermelés céljából. A kisvízerőmü kb. 5 millió KWh áramot termelne évente, számos vonatkozásban javítaná a környezeti és vízgazdálkodási viszonyokat és évente kb. 5000 tonna mérges gázzal csökkentené a légszennyezést. A környezetvédő hatóság az építési engedély megadását elutasította. A békésszentandrási duzzasztómű mellé a föld alá tervezett erőmüblokk kivitelezését azzal utasították el, hogy az nemzeti park területére esik. Már most milyen környezeti kár származna abból, hogy a gátakon haszontalanul átbukó víz turbinákon folyjon át, és évente kb. 20 millió KWh áramot (~ 200 millió Ft) termeljen és 20 000 tonna gáztól óvja meg légterünket? Nem csak az ésszerűség hanem a szakértelem megbecsülése is megköveteli, hogy a döntéshozatalban a szakszerűség érvényesüljön. Minden technológiai rendszer terve csak akkor fogadható el, ha arra tervváltozatok készülnek, melyekből az egyes alternatívákra megállapítható, az egyes változatok összes kedvező és kedvezőtlen gazdasági, társadalmi, üzemeltetési hatásai, paraméterei Vizsgálni kell, hogy - az egyes rendszerek milyen természeti elemek igénybevételeire épül, - az egyes alternatívák azokat (víz levegő, ásványvagyonok, stb.) hogyan veszik igénybe, - hogyan fogyasztják és rongálják azokat, mennyi ezek tartalékai hogyan pótolhatók, - az emberiség tartós fennmaradása és a természet védelme szempontjából összességében melyik alternatíva a legkedvezőbb? A döntés alapelve: a lényegesebbnek a kevésbé lényegestől való megkülönböztetése! Nem ezt az utat választja a vízlépcsőket csak a biológia szempontjai szerinti elemzések többsége, ezért azok szakszerűtlenek a döntéshozatal szempontjából. A vízerőművek káros hatásának tudják be az üvegházhatást. Elég csak ránézni a 2. ábrára és mindez cáfolható. A hőerőművek csak 2000-ben 23 milliárd tonna széndioxiddal szennyezték földünk légterét. Ha hőerőművekkel kellett volna megtermelni A vízerőművekkel előállított energiát, annyi mérgező gáz került volna légtérbe, amennyit a föld összes gépjármüve kibocsátott. Ez tény. Egyesek azt is állítják, hogy a víztárolók felületi párolgása növeli a víz sótartalmát, eközben elfelejtkeznek arról, hogy vajon a mosóporok óriási tömege mennyire rontja a vizek minőségét, és melyik jár kedvezőtlenebb hatásokkal? Ismét mások a Fekete-tenger vizének nitrogén dúsulását teljesen tévesen a Vaskapu-vízlépcsőnek tulajdonítják, miközben elfelejtkeznek ar-