Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

1. füzet - Kozák Miklós: A vízerő-hasznosítás és a lefolyás-szabályozás, mint a fenntartható fejlődés alapjai

102 Kozák Miklós - a lefolyás-szabályozással - általában - többcélú vízhasznosítás valósítható meg (vízellátás, öntözés, vízerő-hasznosítás, sport, vízi közlekedés, halászat, üdülés, halastavak, stb.); - a vízerö-hasznosítás több mint százéves gyakorlata bebizonyította, hogy ez a megújuló energiaforrás — megfelelő tervezéssel — környezetkímélő és biztosítéka lehet a fenntartható fejlődésnek. Szakemberek előtt mindezek érthetőek. Kérdés, hogy akkor miért kell mindezzel foglalkozni? Azért, mert az utolsó évtizedben egyesek - e téren egyoldalú szemléletet képviselve — megkérdőjelezik a folyók lefolyás-szabályozást és a vízerő-hasznosítást is. Teszik mindezt annak ellenére, hogy sem az élettapasztalatok, sem a prognosztikus szemléletű gondolkodás nem igazolja a téves szemléletet. 3. A gátakat elemző nézetek, nyilatkozatok és a tények A völgyzárógátak, illetve a tározás egyik legfőbb rendeltetése, hogy a természet szeszélyes vízjárása által produkált felszíni lefolyások víztömegeit víztározók segítségével hasznosíthatóvá tegye és azt a fogyasztás igényeinek megfelelően szabályozza. A víztározás sokirányú vízhasznosítást tehet lehetővé, de fontosság tekintetében ezek közül is kiemelkedők: a vízellátás, az öntözés és az áramtermelés, melyek mind az emberiség lételemei. Ennek megfelelően a völgyzárógátak csaknem mindig a vízerőhasznosítással és a sokoldalú vízgazdálkodással vannak elválaszthatatlan kapcsolatban {Faragó 1998, Scherlein 1998). A víztározás forrását képező csapadékviszonyoknak, a vízfogyasztásnak és a hasznosításnak prognosztikus szemléletű elemzése szerint sorsdöntő szerepe van a fenntartható fejlődés lehetőségeinek biztosításában. Ennek ellenére egyes környezetvédő szervezetek támadják a nagyobb völgyzárógátat. 3.1 A nagy gátakra vonatkozó nemzetközi szintű kifogások A nagy gátakkal kapcsolatos problémákkal három, szakmaorientált világszervezet foglalkozik: az ICOLD (International Commission on Large Dams), az ICID (International Commission on Irrigation and Drainage) és a Mosonyi által alapított IHA (International Hydropower Association). Ez a három nemzetközi szervezet rendszerint tudományos konferenciákon vitatja meg a gátakkal kapcsolatos problémákat, tapasztalatokat. Mindhárom szervezet évtizedek óta kiemelt szerepet játszik a gátakkal és a duzzasztómüvekkel megvalósítandó lefolyásszabályozásban, a vízellátásban, a vízerö-hasznositásban és az öntözésben. Tekintélyük mind a nemzetközi, mind az egyes kormányok vonatkozásában messzemenően elismert. Köztudott, hogy az utóbbi években a környezetvédelem érdekében számos kifogás merült fel mind az egyes ipari termelések, a szolgáltatások, és a lefolyás-szabályozás terén. Erdekeik érvényesítése céljából, különböző társadalmi szervezetek alakul-